Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)
II. Győr többi temploma, plébániája, kápolnája, kolostora és ispotálya a középkorban
G) A domonkosrendick koloslora es lemploma. A középkorban Győrött Szent Domonkos rendjének tagjai is megtelepedtek. Bizonyosnak tekinthetjük, hogy a fehérruhás dömés atyáknak mar a 13. század közepén volt Győrött kolostoruk. Ám nem látjuk teljesen bebizonyítottnak azt a hagyományra támaszkodó állítást, hogy a győri lett volna a döniések első magyarországi kolostora. Ferrari Zsigmond 17. századi híres dominikánus atya 1637-ben megjelent munkájában a tudományos köztudatba is beleviszi azt a hagyományra támaszkodó hitet, hogy a győri kolostort a Héderváryak nemzetségéből származó Pál mester (Paulus Hungarus), a bolognai egyetem doktora és egyházjog tanára alapította 1221-ben. Ez a hagyomány még a 16. században is élt. Ügy látszik, ez a hagyomány és Ferrari jeles műve volt Draskovich György püspök (1635—1650.) amaz állításának forrása, hogy a győri egyházmegye nyújtott volna először otthont Magyarországon Szent Domonkos fiainak. Ezért sietett a szombathelyi domonkosrendi kolostor fölállításával (1638. év), hogy a visszatelepítés első állomása is a győri egyházmegyében legyen. A rend újabb történetírói (Pfeiffer, Walz, Scheeben) megbolygatták ezt a hitet, és azt állítják, hogy az első dominikánus zárda Székesfehérváron épült meg. Ez a körülmény azonban nem zárja ki azt, hogy a hagyománynak mégis igaza van. Lehet, hogy a fiatal zárdát elseperte a tatárjárás, és a század derekán újra meg kellett telepíteni a döméseket, akik csak a 13. század hatvanas éveiben adnak magukról maradandóbb jelet. A megerősödött konventi élet keretében már rendi papnevelőintézet is működött. 1271-ben itt tanított Pétertestvér, mint a szenttudomány lektora. A jeles férfiút a a Margit-legenda is megemlíti, mert Árpádházi boldog Margit szent halálával kapcsolatban viziói voltak, több győri rendtársával meg is jelent a Nyulak szigetén Margit halálakor, és a boldoggáavatási perben erre vonatkozólag tanuként ki is hallgatták 1276-ban. András győri ab perjelről, Jakab és Miklós testvérekről is tudomást szerzünk, így tehát elég népes volt ekkor már a győri zárda. 83 ) A 14. század elején két kiváló szerzetes élt falai között: a Csák-nemzetségből való Csáki Mór és testvére Károly vagy Csák, Demeter bán fiai. A Nyulak szigetéről idekerült Mór szent életét itt fejezte be boldog halállal 1336-ban. Mikor Miklós győri püspök a holttest 83 ) A győri zárda alapításának kérdésére vonatkozólag 1. Iván>i Béla értekezését a Győri Szemle VII. évf. 76—88.
