Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)

II. Győr többi temploma, plébániája, kápolnája, kolostora és ispotálya a középkorban

jelenlétében a domonkosok templomának főoltáránál um nepélyes gyászmisét mondott érte, a jelenlévő sokaság nagy csodálkozással látta, hogy Űrfelmutatáskor a halott szent szerzetes felnyitotta szemét, majd annak elmultával újra becsukta. Boldog Mórnak és testvérének, Károlynak a győri rendi templom adott sírhelyet. A 14. század folyamán, Károly Róbert és Nagy Lajos királyaink korában nem sokat beszélnek a szerzetesek működéséről gyéren maradt forrásaink. A konvent kedvező fejlődésére és tekintélyének emelkedésére mégis joggal következtethetünk abból, hogy a győri kolostorból ismételten kerül a magyarországi tartomány élére egy-egy testvér: 1344-ben Miklós győri perjelt állítja a rendi nagykáptalan a magyar rendtartomány élére, 1347-ben meg Győri János testvért éri ez a megtiszteltetés. Különben a győri hívek szeretetéről is van emlékünk. 1358-ban két oklevél is bizonyítja, hogy még jogügyleteik megkötésének helyéül is a konventet választják az atyák szerencsés közvetítésének folyományaképpen. Úgy látszik, ez a szeretet növekedett. Sokan itt akarnak még haló porukban is pihenni a Szent Domonkos-templom árnyékában, a templomot körülvevő temetőben, melybe Ilédervári Miklós fia, Lőrinc — a SS. Trium Mariae — kápolnát építtette, és ennek látogatói részére a pápától búcsúnyerési lehetőséget is szerzett 1417-ben. Zsigmondnak és vejének, Albert királynak korai és hirtelen halála után (1439.) Győr mozgalmas napokat látott. Az idemenekülő özvegy királyné, Erzsébet, utószülött fiának trónigényéről nem mondott le. Győrt választotta székhelyéül, és a falakkal és tornyokkal erőddé épített városra háborús veszedelmeket zúdított. Ulászló hívei, majd Erzsébet halála után az V. László jogait védő III. Frigyes német császár ostromolták a várat, melynek közvetlen környéke is megérezte az ostromokat és az 1447-ig tartó német megszállást. Ezek a viszontagságok a domes kolostort és templomot sem kímélték meg. 1475-ben annyi javítani való akadt rajta, hogy a kiváló Budai László testvér perjclkedése idejében az egész országra kiterjedő koldulási engedélyt adtak az építkezés költségeinek összekéregetésére, egyúttal ide rendelték Várdai Mihály testvért a restaurálási munkálatok tartamára, mert hihetőleg értett az építészethez, így megújulva várta a viharos 15. század végét a győri dömés zárda, mely a várfalakon kívül esett és így könynyű prédája lehetett azoknak a mozgalmaknak, amelyek a 16. század derekára nyomtalanul el is tüntették. Hogy a külső városban volt, arra van elég adatunk.