Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)

II. Győr többi temploma, plébániája, kápolnája, kolostora és ispotálya a középkorban

mégis avval a feltétellel, hogy a külvárosok híveinek lelki gondozásában a plébánosoknak segítségére lesznek a szerzetesek. 81 ) Ennek az engedélynek nem sokáig örül' hettek a ferences atyák. Hiába kérték a hívek, hiába ja­vasolta a vármegye kiküldött bizottsága, hiába jelentette főpásztori beleegyezését Sinzendorf püspök, III. Károly király 1728. január 9-én úgy döntött, hogy a győri fe­rencesek nem alapíthatnak új kolostort Szigetben. E ház a mai Szarvas-utcában volt; Miska pék háza néven ismerték sokáig a szigetiek. Már új gazdája teljesen át­építette. Különben az anyakolostorra is rossz napok vár­tak. 1752-ben a kolostor szomszédságában tűz támadt, átcsapott a templomtoronyra, ez leégett, és a harangok megolvadtak. A tornyot a következő évben újra építet­ték, nagyobb harangokat is öntöttek bele. Tiz év múlva mép nagyobb veszedelem fenyegette a templomot. Az 1763-iki földrengés nagy kárt tett a templomban. Külö­nösen a födélzet, a két szentélyfal és a főoltár rongáló­dott meg. Még ebben az évben kijavíttatták 1800 forintos költséggel. A Schram Lukács császári építészre bízott renováló munka újra széppé tette a hívektől kedvelt templomot, mely fölött már ekkor kezdtek tornyosulni a nagy veszedelem felhői. Mária Terézia uralkodótársul maga mellé vette szabadelvű fiát, II. Józsefet, aki külön­féle korlátozásokkal zaklatta a szerzetesek életét. Mikor anyja halála után az uralkodás egészen rámaradt, meg­valósította szerzetesellenes terveit. A győri ferences ko­lostor is áldozatul esett. 1786. december 29-én Hamar Imre táblabíró közölte a győri ferencesekkel, hogy a ko­lostort és templomot a vallásalap részére átveszi. 1787. szeptemberében 19 ferences pap és 6 laikus testvér hagyta el a kolostort, melyet a profanizált templommal együtt vármegyeháza számára alakítottak át. A város védőszentjének, Szent István első vértanúnak templomá­ból megyei közgyűlési terem lett. II. Józsefnek ez a tör­vénytelen rendelkezése a kalapos király halála után a mai napig is érvényben maradt. Szent Ferenc rendje nem települt vissza Győrré. 8-) 81 ) Gy. püsp. lvt. Keresztély Ágost riatai. IV. 390. 1. — U. o. Ordines religiosi. Fasc. 13. 82 ) L. Németh Ambrus értekezését a Győri Szemle II. év­folyamában. 200—208-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents