Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

Második rész. A kanonokok névsora

1913-ban pápai prelátus. A király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. A káptalani rangsorban 1902-ben komáromi, 1905-ben rábai, 1906-ban locsmándi, 1909-ben mosoni, 1911-ben soproni, 1913-ban székesegyházi főesperessé, 1918-ban őrv 1922-ben éneklő, 1923-^ ban olvasókanonokká, 1930-ban nagypréposttá lépett elő. A történetírás terén országos nevet szerzett magának. Nagyobb művei: A római katolikus egyház története Magyarországban; A kereszténység történ ele hazánk mai területén a magyarok telepedéséig; Szent László király fejereklyéjének története. írói hagyatékában az egész ország levéltáraiból összeszedett jegyzetek maradlak hátra, melyek fáradhatatlan munkásságát igazolják. — Meghalt 1932 december 19-én. 1902— 1914. Ruschek Antal. Győrött szülelett 1851ben; teológiai tanulmányait is itt végezte, a papi rendet 1873-ban vette fel. 1875-ben káptalandombi .lelkész, 1879-ben győrszigeti, 1894-ben győrnádorvárosi plébános, alesperes. 1902-ben kanonok, 1906-ban győri városplébános, c. apát, a Ferenc József-rend lovagja. A káptalani rangsorban 1903-ban pápai, 1905-ben komáromi, 1906-ban rábai, 1909-ben locsmándi, 1911-ben mosoni, 1913-ban soproni főesperessé lépett elő. A szónoklat országszerte ismert mestere. Több [kötetben jelentek meg magyaros, igazán szónoki stílusban írt egyházi beszédei: Betegségünk — orvosságunk; Alkalmi ünnepi szentbeszédek; Az Olajfák hegyétől a Golgotáig. Ezeken kívül több kisebb füzet egyes alkalmakra. Több idegen nyelvből fordított vallásos munkája is jelent meg: franciából: Jézus Krisztus élete; Szent Monika élete; német nyelvről: Kolping Adolf élete. Mint hosszú időn keresztül a győri katolikus legényegylet elnöke megírta és külön kötetben kiadta: À győri katolikus legényegylet történetét; majd a Katolikus legényegylet magyar földön c. munkáját. Magyarra fordította Stolz Albán: Üdvözlégy Mária c munkáját. A keresztény nő c. felolvasását is kiadta. — Meghalt 1914 január 30-án. (U. o.) 1903— 1933. Sinkó István. Sopronperesztegen született 1850-ben; teológiai tanulmányait a Pazmaneumban végezte, a papi rendet 1875-ben vette fel. 1877-ben kisszemináriumi lelkiigazgató; 1878—1892-ig a püspöki udvarban teljesített szolgálatot; 1892-ben t. kanonok és nagyszemináriumi rektor; 1893-ban szanyi plébános; 1903ban kanonok; 1911-ben c. apát. A káptalani hangsorban