Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

Második rész. A kanonokok névsora

1706-ban komáromi, 1710-ben locsmándi, 1713-ban soproni főesperes. A székesegyházi főcsperességre nem léphetett elő, mert magyarul nem tudott, így nem is prédikálhatott. Ercsii c. apát. — Meghalt 1718 június 8-án. (Győri püsp. lvt. Keresztély Ágost iratai: I., 1577.; II., 418. 645. 717. 719. ; III., 57. 323. IT. ' — Győri kápt. m. lvt. V. Szám. k. 373. 1.) 1710—1718. Várkonyi Amadé Ignác báró. A stallumától megfosztott Zichy Pál gróf helyére nevezte ki kanonokká Keresztéi}" Ágost 1710 március 11-én; még ez év június 19-én a komáromi főesperességet is neki adta. 1713 április 13-án locsmándi, ez év december 13-án mosoni főesperessé lépett elő. Székesegyházi főesperes nem lehetett, mert beteges volt, szónokolni nem tudott, de nem is volt rá tehetsége — így jelentette a püspöki helynök. Meghalt 1718-ban. (Keresztély Ágost iratai: II.. 303. 113. 513. 515. 657. 717. 615.; III.. 319. 175. 11.) 1709—1711. Zádory Mihály. Előkelő, felsővidéki nemesi családból származott; ősei nyitrai és komárommegyei birtokosok voltak. 1709 december 8-án szentmiklósi plébánosból nevezte ki a püspök győri kanonokká és pápai főesperessé. Téves értesülés alapján a helyi viszonyokat nem ismerő Keresztély Ágost vári plébánossá nevezte ki, hogy a vár lakossága lelki gondozás nélkül ne maradjon. A káptalan óvást emelt a plébánia felállítása ellen, mert ilyen sohasem volt Győrött, nincs szükség rá, mert a székesegyházi plébánia gondozza a várban lakó híveket; javadalma sincs; újabb megterhelés ellen a város is tiltakozik. A püspök cenzúrával fenyegeti a káptalant, ha rendelkezéseinek ellentáll; a plébánia javadalmául átadja a távollevő Pechman báró kanonok stallumának jövödelmet; a káptalant pedig kötelezi, hogy a két káplánt a várplébános rendelkezésére adja. — Zádory nem tudott plébániai működést kifejteni, sem temploma, sem kántora nem volt. 1710 augusztus 24-én jelentette Keresztély Ágostnak, hogy katonát akart zenészek közreműködésével eltemetni, de Bubnich kántorkanonok a székesegyházi zenészeket letiltotta a temetésen való működésről, — így ő megszégyenült. 1711-ben a veszprémi nagypréposti stallumba segítette be Keresztély Ágost, hol a zebegényi apáti címet és a prisztinai v. püspöki méltóságot nyerte el. Meghalt 1741-ben Veszprémben.