Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

Második rész. A kanonokok névsora

(Strausz Antal: A veszprémi nagyprépostok 1630—1930. — Keresztély Ágost iratai: II., 357. 433. 409. 441. 445. 447. 461. 11.) 1709—1712. Matalics Gergely. Pápai plébánosból nevezte ki Keresztély Ágost kanonokká és vári plébánossá. 1711-ben a komáromi főesperességet kérte ob decorem stalli et intégrae epomidis canonicalis,i meg

1 is kapta. A vári plébánia dolgában ő is a káptalan ellenállására talált. A püspök nem sürgette többé, átvitte jaz esztergomi káptalanba, ott a szentgyörgyi apát és a vegliai felszentelt püspök méltóságát nyerte el. —Meghalt 1723-ban. (Győri püsp. lvt. Keresztély Ágost iratai: II., 513. 515. 1 ; IV. 225. 1. — Győri káptalani Liber Cantoralis.) 1711—1729. Nádasdy László gróf csanádi püspök. Mint kinevezett csanádi püspöknek adta Keresztély Ágost a győri kanonoki stallumot és pápai főesperességet. 1712ben a püspöki helynöki méltóságot kérte;, melyről az idős Matusek le akar mondani. A püspök azonban tagadó választ adott neki: nem bízhatja rá' e hivatalt, mert pápai engedély alapján csak öt évre kapta a jkanonoki stallumot,. a helynöknek pedig állandóan győri kanonoknak kell lennie. 1713-ban Matusek lemondása után nagypréposttá és a lelkiekben segédpüspökévé nevezte ki Keresztély Ágost*, és évi 300 forint tiszteletdíjat állapított meg részére. Ugyancsak Matusek lemondása után megszerezte a gazdag fehérvári őrkanonokságot, és egy soproni oltárjavadalmat is. Mivel a kanonokházak nem nyújtottak számára kényelmes lakást, a pápai pálosok megszállóházát kapta meg élete végéig lakásul. Ennek magyarázata lehet az, hogy Nádasdy a pálosok rendjéből került püspöki székbe. A nemzeti ügyért vértanúságot szenvedett Nádasdy Ferenc grófnak* a |gy őr egyházmegyei katolicizmus egyik les;hatalmasabb támogatójának, a magyar Krőzusnak fia volt. A káptalan és az egyes kanonokok sorozatos feljelentést tettek ellene durva, kíméletlen, civakodó magaviselete miatt. Holdkórosnak mondták, mert különösen holdtölte és fogyatkozása alkalmával jelentkezett nála e tűrhetetlen magaviselet. A legkíméletlenebb sértő és gyalázó szavakkal illette társait; püspöktársát, Acsádyt sem kímélte. 1721-ben Keresztély Ágost ellen is kifakadt,; hogy németeket és fiatal ifjakat nevez ki kanonokká,,, mint Pechmannt, Malzant, Gaunt. Keresztély Ágost pedig azzal fenyegette meg, hogy öt éve lejárván, stallumáról való lemondását követeli. Az 1718. évi egyházlátogatás alkalmával sok pontban