Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

VI. A káptalan javadalma, jövödelmet

XIX. Püski. Mosonmegyében a Kisdura közelében fekvő magyar falu. Nem tudjuk okiratszerűen megállapítani, hogy mikor és mily jogcímen került a káptalan birtokába. A 14. század elején már a káptalan földesúri joghatósága alatt találjuk: 1314-ben 20 márka rendkívüli adót fizetett, ami 80 forintnak felelt meg. Ez adó mértéke után ítélve a káptalan tekintélyesebb falui közé tartozott.

1

) A 16. század folyamán 18—23 egész telke után fizetett 1

/

2

, majd 1 forintjával földesúri adót.

2

) Sok viszontagságot okoztak a falunak a szomszédos birtokosok: a Hédervárycsalád, a Bakits-család, Pálffy-család, kik ismételten elfoglalták majd az egész birtokot, majd egyes részeit, és a káptalan csak hosszú pereskedés után jutott vissza jogos tulajdonába.

3

) E sok kellemetlenség elkerülésére a 16. század első felében Fancsy Jánosnak zálogosította el a káptalan e faluját, de már 1545-ben visszaváltotta.

4

) A Győr alá jövő törökök a 16. században, majd később a 17. században Püskit is rabolták, pusztították: a 17. század elején gyakrabban találkozunk elpusztult és elhagyott telkekkel.

5

) A 17. század végén Bacskó Ferenc mosonmegyei szolgabíró herélte 150 forintért.

6

) A későbbi időben majd közvetlenül adózott a földesúrnak, majd ismét bérlő kezelte. A jobbágyföldek megváltása után csak kisebb terület maradt meg a káptalan birtokában, mely a földreform-törvény rendelkezése után még inkább megfogyott: azért önálló kezelésre nem is alkalmas, ma is bérlet útján hozza meg csekély jövedelmét. *) Győri kápt. m. lvt. I. Szám. k. 34. 1. 2

) U. o. I. II. III. IV. Szám. k. számos lapja. 3

) U. o. I. Szám. k. 451. 1. — 643. 1. 684. 692. 1. — II. Szám. k. 12. 154-6. 172. 178. 11. — III. Szám. k. III. 1. 2. Cth. 68. sz. — 9. Cth. 635. sz. 4

) III. Szám. k. 23. 1. - 6. Cth. 256. sz. ») 4. Szám. k. 33. 1. 1633. év. 6

) U. o. 15. T. 26033. sz. — III. IV. V. Szám. k. adatai.