Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)
VI. A káptalan javadalma, jövödelmet
Erdőbirtok. Csereglyés nevű erdőcske tartozik a birtokhoz, melynek nagyságát az előbbi századokból csak abból ismerhetjük meg, hogy az uraságnak portánkint egy-egy kocsi fát szolgáltattak be a jobbágyok, egyebekben saját hasznukra fordították. A 17. század elején e fa megváltása címén 5 forintot, a század közepétől fogva 20—22 forintot tizeitek a földesúrnak. 7 ) Tehát kicsike területnek kellett lennie. Ma a bérlő szükségletét szolgálja. Műveltségi viszonyok. A lélek és szív kultúráját ősi időtől fogva a templom és plébánia szolgálta, melyeknek eredetét azonban okiratszerűen nem tudjuk megállapítani. 8 ) Plébánosával 1543-ban találkozunk elsőízben okiratunkban. 9 ) A 16. század közepén a templomot is, plébániaházat is felégették a törökök. Az esztergomi Visitator 1561-ben panaszkodott, hogy templom nincs, plébános nincs a faluban; fel is hívja a |győri káptalant iraint földesurat templomépítésre. A török hódítás miatt nem épülhetett meg a templom. 1706-ig a hédervári plébániához osztotta be fiók egyházként az esztergomi érsek Püskit. 10 ) A 18. század elejétől fogva rendes lelkipásztor gondozza saját templomában. Iskoláról, tanítóról csak a 18. század óta beszélhetünk, korábbi időből okmányainkban nem találunk semmi nyomot ezekről. 7 ) U. o. III. Szám. k. 51—65. 84—92. 100. 1. — V. Szám. k. 34. 63. 82. 11. 8 ) Péterfy: Cone. Hung. II. 269. 1. 9 ) II. Szám. k. 290. 1. 10 ) Némelhy Lajos: Series parochorum et parochiarum Archidioecesis Strigon. 229. 1.