Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története /Győr egyházmegye múltjából 2. (Győr, 1937)

Első rész. A papnevelés története a püspökség megalapításától napjainkig

76 nulmányaikat és magánvizsgát tettek. Kisebb-nagyobb módosítással így folytak az előadások a világháború végéig. A forradalmat követő kommunizmus bizonytalanná tette ugyan a főiskola sorsát és megrövidítette tanulmányi idejét, de gyors bukása visszasegítette régi rendjét. Az 1919—20. iskolai év a régi keretek között kezdődött, és az oktatás a régi rend medrében folyt az 1920—21. tanév kezdetéig. Ekkor Fetser Antal püspök a dogmatika és filozófia egyesített tanszékét újra ketté választotta és dogmatica specialis tanítását külön tanárra bízta. A szentatyák műveinek alaposabb megismerésére a III.—• IV. éves hallgatók tantervébe beleillesztették heti két órában a patrisztika tanítását. 1925-től kezdve az alsó évfolyamok részére kötelezőnek írja elő a tanulmányi rend a latin nyelv tanítását is. A héber nyelv tanításának visszaállításán kívül a hallgatók új tantárgyakban is oktatást nyernek. Gazdaságtan, egyházi művészet ismertetése, egyházi és iskolai közigazgatás is szerepelnek a főiskola órarendjében. Ezeknél sokkal jelentősebb változást is készít elő a hittudományi főiskola életében az a körülmény, hogy a magyar püspöki kar a papnövendékek részére a teológiai tanulmányok idejét öt évben (10 főiskolai félévben) állapítja meg. A főiskola is így rendezkedik be. Megmarad a biennális rendszer, az ötödik évfolyam azonban külön dolgozik. Az átalakulás szükségessé tette, hogy a rendes tanszékek számát hatra emeljék, a tárgyakat másként csoportosítsák és új tárgyakat is vezessenek be. Az átalakulás vezető elve az, hogy az V. évfolyamra a gyakorlati természetű tantárgyak maradjanak. Ezek közé sorolják az aszketikát és a szertartástant (rítus) is. Az 1930 — 31. iskolai évre teljesen kialakult főiskolai tanulmányi rend szerint, a váltakozó rendszer megtartásával a tanítás terve a következő: Az I.—II. évfolyamban tanulnak egyik évben bölcseletet, ószövetségi szentirástudományt (introductiot, exegézist, hébernyelvet), latin nyelvet, patrologiat, gazdaságtant, a másik évben alapvető hittant, bölcseletet, újszövetségi szentirástudományt (introductiot, hermeneuticat, exegesist), szociológiát, egészségtant; a III.—IV. évfolyamban az egyik évben dogmatica specialist, egyháztörténelmet, szónoklattant, hitelemzéstant, közigazgatást; a másik évben dogmatica specialist, erkölcstant, magyar közjogot, neveléstant, egyházművészetet; az V. évfolyamban egyházjogot, lelkipásztorkodástant, aszketikát, szertartástant, hitelemzési és szónoki gyakorlatokat. Az itt