Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története /Győr egyházmegye múltjából 2. (Győr, 1937)

Első rész. A papnevelés története a püspökség megalapításától napjainkig

ismertetett tanterven annyi változás történt, hogy 1934től kezdve az egészségtan és gazdaságtan külön tárgyként való kezelése megszűnik. 1937-től kezdve a vallásés közoktatási miniszter rendelkezése szerint a győri kir. kat. tanítóképzőintézet gazdaságtani tanára adja elő a teol. főiskolában is heti 2 órában a gazdaságtant. Ezek helyett napjaink igényeinek megfelelően a hitelemzés- és neveléstan elméleti és gyakorlati tanítása Breyer Istvái dr. megyéspüspök rendelkezésére szélesebbkörű és mélyebbszántású lesz. Az új tanítási rend és a tanári testület szakavatott munkája alkalmas arra, hogy az emelkedettszínvonalú képzettséggel bocsássa ki hallgatóit főiskolánk a lelkipásztori működés terére. Tankönyvek 1850-től máig. Lassú átmenettel a kéziratok, jegyzetek kiszorultak a főiskolából, és megfelelő tankönyvek foglalták el helyüket. Hazai és külföldi főiskolai és egyetemi tanárok szinte versenyre keltek egymással tankönyvek írásában. A püspökök, mint főhatóságok és a tanárok válogathattak jobbnál-jobb latin- és magyarnyelvű kézikönyvekben. Az egyházjogi és egyháztörténeti könyvekbe felvették a magyar viszonyokra vonatkozó részeket; így a növendékeket nem kellett többé a tanároknak jegyzetek készítésével terhelniök. Évről-évre tökéletesebb kézikönyvek jelennek meg, melyeket a győri főiskola is használatba vesz. A tankönyvkérdés, helyesebben válság így megszűnt. Meg kell emlékeznünk pár sorban ez időbeli győri szerzők műveiről, melyeket a főiskolán hosszabb-rövidebb ideig használtak. Az egyháztörténelmet Hupka Ferenc győri tanár, majd Zalka János egyetemi tanár, később győri püspök kéziratából tanulták növendékeink. A morálist Mayerhoffer József győri tanár, később nagyprépost Theologiae Morális principia c. könyve nyomán adta elő a főiskolai tanár. Az alapvető dogmatika tanulására Werdenich Endre dr. tanár írt és a főiskolában használt két jeles munkát: Természetes istentan és Természetbölcselet kézikönyve címen. Az is említést érdemel, hogy Schüch Ignác kremsmünsteri bencés tanár Lelkipásztorkodástan kézi könyvét a győri teológusok Szent Tmre Egyesülete fordította magyar nyelvre, melyet azután a győrin kívül több főiskola sokáig használt, úgyhogy e fordítás hat kiadást ért meg.