Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)
A székesegyház felszerelése, kincsei
szági, clonferti püspök hozott 1655-ben Győrré. E kép 1697. március 17-én, Szent Patrik napján reggeli 6 órától 9-ig vérrel verejtékezett. Ez idő óta a hivő nép kiváló tiszteletben részesíti a csodálatos szentképet. 2. Sok művészettörténeti emléket őriz a templom kincstára, melyeknél pénzértéket messze felülmúlja a régiségi- és műérték. Ezek között is első Szent László király fejereklyéjének hermája, vagyis mellszobra, melyről 1406. óta emlékeznek történeti forrásaink. 8 ) Az ezüstbői készült, bizáncisejtes sodrony-zománcos ereklyetartó az x\njou-királyok korában virágzó ötvösművészetnek egyik legkiválóbb emléke. Akár szobrászati szempontból értékeljük, akár a rajta lévő zománcművet bíráljuk, el kell ismernünk, hogy elsőrangú mester vagy mesterek ihletére és művészi tekhnikájára vall kidolgozása. Nem csodáljuk, hogy avatott bírálói közül nem egy a híres Kolozsvári testvérek elismert művészetének tulajdonítja létrejöttét. írásos bizonyítékok nem igazolják a feltevést, a jeles mű elemzése közben az ellenkező állítás vitatásának jogosságát is el kell ismernünk. Ám az bizonyos, hogy a Zsigmond király korában használt magyar címerrel is ékesített mellszobormű mindenkor tanuskodhatik arról a fejlett magyar művészetről, mely ebben az alkotásban régi kultúránk igazolására ilyen beszédes és meggyőző védelmet hagyott ránk. Bár szívesebben állapítanók meg, hogy a prágai Szent Györgyszobornak és Szent László nagyváradi, 1390-ben emelt lovasszobrának testvérét, esetleg az utóbbinak hű mását őrizzük a hermában, így is hálás kegyelettel és büszkeséggel tekintünk fel rá. Az ereklyetartó szoborban megtaláljuk a daliás szent királynak csaknem teljes koponyáját a valódiságot hitelesítő iratok társaságában. A szent koponyát, melyben a magyar imperializmus gondolata először lángolt fel, még egy felülnyitott ezüsttartó védi. Két ezüstabroncs lezárja ugyan, de látni engedi a koponyát. A két abroncs kereszteződésénél Szent Lászlónak vésett képét látjuk. A drága ereklyét Naprághi Demeter püspöknek köszönjük, aki azt Erdélyből hozta magával, midőn az ingatag Báthory Zsigmond fejedelem lemondását követő politikai és vallási zavarok idején erdélyi kancellári hivatalát és püspöki székét el kellett hagynia. Hogyan jutott a szent ereklye drága tartójával az erdélyi püspök kezébe? Valószínűleg a Báthoryak ecsedi várába és onnét a katolikus Báthory-fejedclmek 8 ) Szilágyi S.: A magyar nemzet tört. 1440—1526. 635. 1.
