Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)
A székesegyház felszerelése, kincsei
idején a visszaállított erdélyi püspökséghez került a protestánsok által megbolygatott eredeti őrzési helyéről. De az sem lehetetlen, hogy az 1595-ben Erdélybe került Naprághi püspök vétel útján jutott hozzá. Az bizonyos, hogy 1600-ban már belevette a gyulafehérvári templom egyházi drágaságainak leltárába és menekülésekor magával vitte Prágába, ott kijavíttatta, a koronát virágdíszekkel teljesebbé tétette s miután Pozsonyba költözött prépostnak, odavitte, utána elszállította veszprémi püspöki székhelyére, Sümegre, majd 1606-ban a győri püspökség elfoglalása után itt helyezte el a sokat vándorolt kincset, melyet többi egyházi felszerelési tárgyaival együtt székesegyházára hagyott. Ezóta a győri székesegyház őrzi és eredeti őrzőhelyéről fontos ok nélkül nem mozdítja ki. Előbb a déli hajó Szent István-oltára, majd Simor püspök intézkedése óta a renovált Szentháromság-kápolna e célra készült új oltára az őrzési helye. A Szent Imre-jubileumkor 1930-ban Budapesten körülhordozták, kiállították, majd kijavították. 9 ) 3. Igen nagy művészi értéket képvisel a kincstár kehely gyűjteménye. A magyar ötvösművészetnek több jeles példányát őrzi a 15. és 16. századból. A legrégibb a 15. század gótstílű, ezüst, zománcos, bőrtüsdiszítésű, Anjou liliommal ékes kehely. Talpazatán Rákóczi Zsigmondné Telegdy Borbála nevét viseli, aki a 17. században restauráltathatta e kelyhet. Valószínűleg Naprághi Demeter, még inkább a diplomáciai kiküldetésben Erdélyben járó Sennyey István püspök útján került Győrré. A másik a Csupor-család ostáblás-hollós címerével ékeskedő sodrony- és beágyazott zománcdiszítésű, gótstílű kehely. Csupor Demeter (1466 — 1484) győri püspök kelyhe volt. A 15. század második felének egyik ismeretlen erdélyi művészétől is van egy sodronyzománcos, filigrándíszes, aranyozott ezüstkehely, melynek gazdag gótikus díszét kiválóan emelik a sodronyzománclapok kék és zöld alapon levő fehér ezüst rozettái. Ugyancsak erdélyi művész kezéből került ki a 15. század közepén a kincstár egy másik gótikus kelyhe, melyet hat karélyos talpazatán vésett leveles és virágos rajz, valamint a szár oldalain kék zománcos alapon olvasható minuszkulás felírás ajánl a műértő figyelmébe. A magyar gótika 15. századvégi alkotásaiból két gömbös, filigrándíszes kelyhet említünk fel. Reneszánsz vonásokat tartalmazó, né9 ) Márki Sándor: A magyar középkor. 229. 1. V. ö. Balics Lajos dr.: Szent László király fejereklyéjének története. Győr, 1892.
