Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)

A győri székesegyház művészete Írta: Dr. Somogyi Antal

a boltozat tagozását. A boltozatcikkelyeknek megfelelően a középen behúzza, a sarkokon pedig levágja a festmény keretét. A boltozatcikkelyek között tehát szélesebb a képmező, amely a közép szűkítésével két részre tagoló­dik. Mindkét részen köralakban helyezkednek el az ala­kok s a két kör a középen kapcsolódva nyolcast alkot. Az alakok állását tekintve alul tehát az oltár felé a vi­lági, fölül az egyházi szentek foglalnak helyet. Az utób­biak az angyaloktól tartott Atyaisten alakját veszik körűi. A kompozíciót egy angyalalak indítja el, aki a kép alján, a hosszanti tengely végében széltől dagasztott ün­nepi zászlót tart. A zászló élénk sárga, az angyal ruháján világos zöld és mély karminvörös színek, mozgásában lendület. A kompozició másik végén a keret mentén el­helyezkedő angyal szelíd gesztusban elnyúló alakja az előbb! angyal színeinek egészen elhalkult akkordjától kísérve zárja le a mozdulatok és színek fokozatosan égi szférákba finomodó felépítését. A szentek sorát kétoldalt Szent György és Szent László király díszes harci öltönyben pompázó alakja nyitja meg. Szent Erzsébet, Boldog Margit, Kunigunda, majd a közrefogott Szent Imre alakjával Szent István és Gizella zárják le az alsó kört s kezdik egyúttal a fölöt­tük levőt, amely már nyugodtabb és szabályosabb rend­ben mutatja Szent Gellért, Szent Adalbert és Szent Mór püspököket, illetőleg Assisi Szent Ferencet, Keresztelő Szent János és egy vértanút pálmával kezében. Ezek már annak az égi fénynek ragyogásában tündöklenek, amely­ből leheletfinom zöldes palástban jön elő angyalaitól kö­rülvéve az ezüstöshajú és szakállú Atyaisten, hogy fo­gadja az előtte hódolattal meghajló magyar és Magyar­országon különösen tisztelt szentek tisztelgését. A meny­nyezetképnek nyugodtan adhatnánk ezt a címet: magyar ünnep a mennyországban. A nagyobb mennyezetfestmény, mely a szentélytől egészen a kórusig terjed, sokkal nyugodtabban van elha­tárolva, nem követi annyira a boltozat beosztását, a bol­tozatba benyúló cikkelyek fölött alig valamit ugrik.be a párkánykeretnek egy kicsi, laposra elnyújtott kagylóval díszített része, a keret sarkainak lekerekítése is egészen kisméretű. Ezen a hosszú téglalapalakú mezőn teríti végig Maulbertsch hatalmas festői vízióját Urunk színeválto­zásáról. A téma feldolgozásában Raffael közismert művét

Next

/
Thumbnails
Contents