Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)
A győri székesegyház művészete Írta: Dr. Somogyi Antal
nagyrészt — a száraz falon vannak festve, talán túlságos gyorsan is kellett a nagy munkát elkészíteni, azonkívül beázás és egyéb falbetegségek is közrejátszottak az egyes falfestmények romlásában, úgyhogy az északi mellékhajó szentélyének oldalfalai, úgy látszik már a múlt század közepén annyira megromlottak, hogy helyüket műmárvánnyal pótolták. A főhajó szentélyében a két trónus fölött a székesegyház alapítását és Szent László vizfakasztó csodáját ábrázoló grisailképeket pár évvel ezelőtt mentették meg a teljes romlástól. De még mai többé-kevésbbé megviselt állapotukban is, ezek a falfestmények nagy művészi élményeknek forrásai. Valamennyi között talán legmélyebb, a sümegi templom festményeinek lelki rokona az a két keretbe foglalt falkép, amely a mellékhajók oldalfalait díszíti. Az északi falon látható kép Krisztust az Olajfák hegyén ábrázolja. Színei kifakultak, ezért a hátterül szolgáló táj és az Üdvözítő elfogására felvonuló csapat csak nehezen vehető ki. Szerencsére a két főalak — Krisztus és egy angyal — egészen jól érvényesül így is. A Megváltó alakja térdelő helyzetben van ábrázolva, amint egy mögötte álló angyal hóna alá nyúlva nagy szeretettel és gyengédséggel emeli fel, hogy össze ne roskadjon. Karjai erőtlenül bullának alá, arcán a halálos kínok sápadtsága és a véres verejték cseppjei. Egész lényén valami mondhatatlan bágyadtság, amely lélekbemarkoló szuggesztív erővel jut kifejezésre a kompozició vonalában. A szürkés-kék tónusban tartott ruha színe még intenzívebbé teszi a kifejezést. A festmény mostani állapotában is oly elevenhatású ábrázolása az olajfákhegyi jelenetnek, hogy hamarosan nehéz volna párját találni. Hasonlóképen részben nagyon megkopott, de mégis lelket megfogó gyönyörű alkotás a déli hajó falképe is, amely Krisztust a kereszten ábrázolja, a székesfehérvári szeminárium oratóriumának festményével azonos felfogásban, de gazdagabban. A kép alsó része nagyon kifakult. A jobb sarokban a római századosnak lovas alakja alig látható. A kereszt tövébe roskadt Magdolna elég jól kivehető, de a fájdalomtól félig ájult fájdalmas Anya s a mögötte levő két apostol éppen hogy csak kivehető. Valamikor ez a csoport a határtalan fájdalom kifejezésével megrendítőhatású lehetett. Ma is töretlenhatású azonban a keresztrefeszített Krisztus, akinek teste a magasbanyúló karokon függ a keresztről. Kifejezésre jut ezen a hatalmas alkotáson a szörnyű halálnak minden kínja, de a keresztáldozatban magát odaadó meg-