Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)

A győri székesegyház művészete Írta: Dr. Somogyi Antal

váltó életnek megdicsőülése is a szenvedésben. A Meg­váltó szenvedő fejét a kereszt felső részével együtt meg­indítóan mélyhatású nagy gloriola veszi körül a sötétség­ből előderengő vöröses fény alakjában, amelyből angyal­fejek bontakoznak elő. A vörösesbe áthajló barnás tónus melegsége s a színeknek a zenével vetekedő kifejező ereje egészen bámulatos. A mellékhajókban az említett falfestményeken kívül még a mennyezetet is díszíti két-két megnyújtott, ovális­alakú, festett architektonikus keretbe foglalt falfestmény. Az északi hajóban a szentély mellett a kereszt dicsősé­gét ábrázoló kép látható. A kép középső részén a felhő­kön trónoló Krisztus derékig ruhátlan alakja. Jobbját szónoki gesztusban emeli föl, baljával a kereszt szárát fogja, melyet egy angyal emel magasra. Tőle jobbra egy sisakos harcos ülő alakja, lábai alatt a keresztből szár­mazó kegyelmek gazdagságát jelképező bőségszaru, feje fölött jobbra a keret mentén elhelyezkedő angyal. Köny­nyedén odavetett kompozíció. Megrongálódott színei vala­mikor pompásak lehettek. Sokkal épebb ugyanennek a hajónak másik meny­nyezetfestménye, mely az angyali üdvözletet ábrázolja egy intimhatású interieurben. Szűz Mária karosszékhez támaszkodva térdel egy szép szőnyeggel beterített ima­zsámolynál. Lábainál a padlón guzsaly, gömbölyítő és kis szövőszék. A kitárt félköríves ablakon át éppen most érkezett a szobába az ég liliomos követe, Gábor arkan­gyal, hogy közölje a Szent Szűzzel a megváltás öröm­hírét. Szűz Mária fölött még egy angyal lebeg, fönt pedig a Szentlélek szimbóluma, a galamb látható fénysugarak­tól körülvéve. Nagyon szép a Szűz királynői alakja s Gábor arkangyal. Minden bizonnyal Maulbertsch kompo­zíciója, de nem valószínű, hogy a mester kezemunkája. Hasonlóképen biztosra vehető, hogy a déli hajóban az Angyali üdvözletnek megfelelő boltozatrészen látható festmény csak tanítvány munka, amely a mester vázlata alapján készült. A kép Szent István diakónussá szentelé­sét ábrázolja. A szertartást Szent Péter apostol végzi egy oszlopos csarnokszerű templomban, amelynek fel­színes megrajzolása mutatja, hogy pompás architektúrák festése ekkor már nem lelkesítette a művészeket. Szent István életéből vett jelenetet, a szent híres beszédét a főtanács előtt ábrázolja a másik mennyezet­kép is. Szent István diákonusi díszruhában áll bíráitól körülvéve. Jobbját a magasba emelve, rettenthetetlen bá­torsággal és haláltmegvető nyugalommal tesz bizonyságot

Next

/
Thumbnails
Contents