Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)

A győri székesegyház művészete Írta: Dr. Somogyi Antal

körül s az egészet két kis lebegő angyal tartja. A kép alatt két oldalt Szent Joachim és Szent Anna állanak eltelve gyermekük dicsőségének boldog örömétől. A fülke felső részében a kis angyaloktól körülvett Atyaisten a világgömbbel, amint jobbját áldólag terjeszti Fia és annak Anyja fölé. Közte és a kép között a Szentlélek sugaraktól körülvett galambszimboluma. Önkéntelenül is a »Boldogasszony Anyánk«-nak egyik versszaka jut eszünkbe: Ó Atyaistennek kedves, szép leánya, Krisztus Jézus Anyja, Szentlélek mátkája. Csupa barokk lelkesedés, drámaiság és gazdagság. A szobrok, talán a két szent király szobrát leszámítva, nagyon kvalitásos munkák, a mértékkel alkalmazott díszítő elemek nagyon ízlésesek. Hasonló szellemben készült az oldalhajókból megközelíthető mellékoltárok közül az első pár — Szent Anna- és Szent József-oltár — míg a második pár — Három királyok, Fájdalmas Szűz oltára — már a barokk pátoszt követő lehiggadás jeleit mutatja, valamint a Szűz Mária-hajó északi falához illesztett Nepomuki Szent János-oltár is. Ezeknek az oltároknak szobrászati dísze többé-kevésbbé jó műhelyátlag, amelyből mégis kissé kiemelkedik a Szent Anna-oltár, Szent János evangélista szobrai, valamint a Szent Anna- és Szent József-oltárok remekbe faragott csontfeszületei, ellenben az oltárképek jó színvonalon mozognak. Különösen finom a Fájdalmas Szűz oltárának képe a megbékélt gyász és elcsendesült fájdalom elégikus kifejezésével. A Nepomuki Szent János-oltár képe feltétlen Maulbertsch műhelyéből került ki, de aligha a mester kezemunkája. Ismét egészen kiemelkedő művészi kvalitást mutat a déli hajó Szent István oltára s á szentélyt és a főha jót választó pillérekhez támaszkodó két, úgynevezett » fekete « oltár. Ezek az oltárok egyúttal már meglepő mértékben mutatják azt a stílus változást, amelyen a művészet a 18. század hetvenes éveiben keresztülment. A ba^ rokk hagyományok tovább élnek ugyan, de a szenvedélyes pátosz lehiggadt, a lendület heve az előkelő finomságnak, a részletek gazdag halmozása a józan mértéktartásnak ad helyet. Különösen világos lesz előttünk ennek a változásnak természete és gyors térhódítása, ha a Szent István-oltárt a kegykép oltára után nézzük s meggondoljuk, hogy a kettőt mindössze öt év választja el.