Domikovits Péter: Móringlevelek Győr megyéből. Válogatás a megyében lakók, megyei birtokosok móringleveleiből 1731-1837 – Források 1. (Győr, 1992)
A móringról
A móringról Tárkány Szűcs Ernő a jogszokásokat összegző kézikönyvében a házassági szerződések - melyeket a házasodó felek a leánykérés előtt, a megkéréskor, vagy a jegyesség ideje alatt kötnek, s lényegük a vagyoni megállapodás - leglényegesebb, önállósult típusaként ismerteti a mó12 ringót. A név a német Morgengabe, azaz reggeli ajandek szobol ered, ami a középkori német jogra utal; a fér j házasságkötést, s elhálást követő ajándékara. A siklósi református anyakönyvek, presbiteri jegyzökönyvek feltárásával 294 1802-1862 között keletkezett forrást közzéadó Mándoki László gazdag szakirodalomra épülő bevezetőjében hangsúlyozta, hogy bár a móring a német Morgengabe főnév magyar alakja, de azzal tartalmilag nem azonos, inkább a Muntschatz, azaz a praetium puellae, hitbér megfelelője. Máig kivizsgálatlan problémákat vetett fel; a szó átvételének, tartalmi módosulásainak problémáit. A forrást írott, kötött hitbérként (dos contractualis) értékelte, elemez* 14 te. Sokrétű alapvető kutatásaira építve Tárkány Szűcs Ernő rendszerező, de új kérdéseket, problémákat is felvető összegző munkáiban a törvényes hitbér képére készített, szokásjogi úton fejlődő, sok tartalmi, formai eltérést mutató írott hitbérként szólt a móringról. Kiemelte a szerződés vagyoni oldalát, pl.:a férj móringolta pénz vagy ingatlan annak vagyonát zálogjogon terhelte, s rámutatott a XVI11. századi országos elterjedésére. Alapos filológiai elemzésével - forrásainkra is érvényesen - meghatározta a házasságkötés folyamatában betöltött helyét és szerepét, s a móringnak két típusát különböztette meg. Az egyik az ún. dunántúli típus, mely a városi jogot viszi tovább, jellemzői : a móring kiadását befolyásoló két bontó feltétel; a fér j meghatározott időhöz kötött halála, illetve gyermek születése, a szerződések zömmel kölcsönösek, a házasságra lépő nő ellenmóringot, kontramóringot ad. E típus célját jegyajándékként a kézfogás, eljegyzés érdekkörében állónak írta le. 5
