Domikovits Péter: Móringlevelek Győr megyéből. Válogatás a megyében lakók, megyei birtokosok móringleveleiből 1731-1837 – Források 1. (Győr, 1992)

A lekötött érték és a vagyoni állapot

ennek halálával a Leánkára fog szállani...", kinek anyja a törvényszerű , 49 gyam. A lekötött érték és a vagyoni állapot Amóringolásról szóló munkák mindegyike kiemeli; a szerződésben az alku során rögzített készpénz, vagy ingó és ingatlan érték nagyságát a két fél vagyoni helyzete határozta meg. Általános tendenciaként területünkre is igaz, hogy a házasuló nők gyakran ágy-és ruhaneműket ígérnek, s az özvegyasszonyok készpénz és ingatlan lekötései tekintélyes összegek, felülmúlhatják a leendő férji vagyont, vagy esetleg a teljes gazdaságot is érinthetik. E problémakör részletesebb tárgyalása témánktól messze, kutatatlan vidékre vezetne bennünket, nemcsak a házasodási szokások, stratégiák jobb ismeretét követeli, de az özvegyek mint marginális réteg -"mozgáslehetőségeinek" feltárását is a kései feudalizmus, kora újkor időszakában, Magyarországon. Szélsőséges nagyságú példaként tán elég, ha csak a komáromi Maracskó Judit "mostani eljedzett" második férjének, Mesterházy Jánosnak tett 15000Rf t (!) móringját említjük, amihez az asszony több ezer forint értékű komáromi házát, több községben, pusztán fekvő zálog és örök jogon bírt ingatlanait, monostori szőlőjét is hozzátette. 5

1 Az általános érvényű megálapításokat egy-két konkrét, társadalmi, vagyoni réteghez kötött példával szeretnénk illusztrálni, hangsúlyozva ez egyéni pénz és érték megajánlás szubjektív oldalát. Pintek András pázmándi zsellér 1798-ban 40 Rft-ot móringolt a falubeli Barna Annának, s megígérte a közszerzemények halála utáni öröklését. 1802 decemberében végrendeletét csak részben ezeknek megfelelően készítette. Vagyonát fiára és feleségére hagyta, aki ha újból 16