Domikovits Péter: Móringlevelek Győr megyéből. Válogatás a megyében lakók, megyei birtokosok móringleveleiből 1731-1837 – Források 1. (Győr, 1992)

A lekötött érték és a vagyoni állapot

férjhez menne 200 Rft-tal és a móringjával fizettessék ki. Pintek vagyonát az 1809-ben készített inventarium 717Rft-ra becsülte, amit 52 • 218 Rft adósság terhelt. Magyarosi Ferenc nyalkai zseller 1820 áprilisában vette el a pázmándi hegyből származó Lajosai Zsuzsanna szolgáló lányt. Hitvesénekrétegéhez, vagyonához képest nagy összeget, 150 vf t-ot és a "Berek melletti szélen" található kisebb irtásföldjét kötötte le. A móring kifizetése már nehézségekbe ütközött. 1831 -ben, Magyarosi halálát követően felvett inven tárium pincével ellátott egy tábla szőlőjét, a minden bizonnyal birtokcsere folytán a "Halász völgyi Dűlőben" fekvő 3 pozsonyi mérős/pm/ irtását, zsellérházát ingóságaival 433 vft-ra becsülték. Ezt az összeget 246 vf 110 vkr-os adósság terhelte, a fennmara53 do vagyonon az özvegy meg öt örökössel osztozott. A szentmártoni Krainer ( Kreiner ) István esete már más kutatási irányokba is mutat, melyet itt csak jelezhetünk, de e problémakör tanulmányozásának fontos része. 1791 novemberében jegyezte el, és vette el Bagó Ferenc özvegyét, Szabó Jutkát. Ahogy özvegyemberek kései házasodásánál gyakran történt, itt is a házasuló felek jogi, vagyoni helyzetükhöz képest jelentős ingatlanokat móringoltak. Krainer házát kertjével, minden ingó és ingatlan eszközét, Szabó Jutka pedig egy frissen vett irtásföldet. Az asszonyi lekötést "naturalis árendáltatásra" használta a férj; az 1 hold "Tóra járó" nevű földet, amit a Bagó örökösök tömegéből hozott Szabó Jutka, mostohafiának, Bagó Mihálynak, holta napjáig évi 10 pm gabonáért átadta. Krainer hagyatéki leltárában 1OO ft értékűnek találták a fent említett - móringolt - kertet, 170 ft értékűnek a vagyonhoz tartozó, a móring értelmében a feleséget illető szőlőt. Ez utóbbit később a rokonság nem akarta az özvegynek átadni, mert azt az elhunyt testvérétől, Krainer Józseftől vásárolta, így az nem ősi jussa. S eljutottunk egy újabb problémához; a zselléri-jobbágyi gazdaság eltérőjogú összetevő elemeihez, amelyek örökíthetősége, örökítése, lekötéseinek szokásjoga és gyakorlata a feltáratlan területek egyike. Vizsgálatának fontosságát Kelemen idézett mondatai, és a dolgozat bevezetőjében több helyen is feltűnő példák is mutatják. Míg a jogtudós 17