Székely Zoltán: A Cziráky-Ősgaléria – Artificium et Historia 3. (Győr, 1997)
BEVEZETÉS - A CZIRÁKY-CSALÁD
is Mátyás számára csupán a pereskedés volt járható út, tekintettel arra, hogy az egyébként is minimális királyi adományokból elsősorban a mágnások részesültek, a hatalmaskodáshoz pedig nem rendelkezett elegendő erővel, sem a vásárláshoz megfelelő tőkével - s végül gazdag özvegyet sem sikerült találnia. A XVI. század második felének agrárkonjunktúráját Mátyás is igyekezett kihasználni: a nyugati határszél más birtokosainak mintájára Ausztriába való gabonaszállítással is növelte jövedelmeit . Család|a tekintélyét öregbítendő tevékenyen részt vett Sopron vármegye közéletében is: a közgyűlés több alkalommal küldte ki különböző üqyek vizsqálatára, 1572-ben és 1574-1580 20 21 között perc^Dtor, 1 583-ban s 1 585-ben szolgabíró , 1 585-ben helyettes alispán , 1 582-ben pedig a vármegye királyhoz menesztett követe . Mindezek bizonyos mértékű tanultságot, jogi jártasságot is feltételeznek. A tisztviselőket a vármegye nemesi közössége választotta megbecsült tagjai közült, Mátyás hivatalai ekként tekintélyének is biztos fokmérői. Más oldalról nézve viszont talán azt is mondhatjuk, hogy e tisztségek a megyei elithez tartozásnak is jelei. Ahhoz az elithez, amely a XVI. század folyamán egyre inkább önállósuló erőként vette kezébe a megye életének irányítását, s amely országgyűlési követei révén az országos politikában is növekvő jelentőségre tett szert. Mátyás célkitűzéseit nagytehetségű idősebb fia, (I.) Mózes (15661627) vitte tovább, aki önmaga s család|a felemelkedésének útját a hivatalviselésben találta meg. Karrierjét, apja nyomdokain haladva, Sopron vármegyei tisztségek betöltésével kezdte: ekként lett 1597-ben perceptor, 1599-ben pedig szolgabíró 2 4. Jogban jártasságát azonban nemcsak így, hanem ügyvédként is sikeresen kamatoztatta, aminek köszönhetően túl tudott lépni a megyei kereteken s némi országos hírnévre is szert tehetett. Kutassy János esztergomi érsek és enyingi Török János birtokadományai arra látszanak utalni, hogy igencsak magas körökből kerültek ki megbízói. Ekként került kapcsolatba az ország egyik leggazdagabb mágnásával, lllésházy Istvánnal is, akinek 1603ban ügyvédje lett az ellene folyó, általános érdeklődést kiváltó felségárulási perben 2 5. Illésházyt fej- s jószágvesztésre ítélték ugyan, a nagyhatalmú főúr azonban Lengyelországba menekült, ahonnan a politikai helyzet változása nyomán 1605-ben tért haza. A következő esztendőben - talán lllésházynak köszönhetően - Cziráky Mózes már a királyi jogügyek igazgatója s nádori protonotárius (1606-1608), 1625-től pedig haláláig királyi személynök volt 2 6. 1608 és 1625 között rendszeresen részt vett az országgyűlés munkájában, amely szakértelmét mint különböző ügyek kapcsán kiküldött biztos vette igénybe . Tekintélyének köszönhetően megtisztelő feladatokat kapott Vas vármegyében is, ahol szintén feküdtek birtokai: 1613-ban országgyűlési követ 2 8 7
