Székely Zoltán: A Cziráky-Ősgaléria – Artificium et Historia 3. (Győr, 1997)
BEVEZETÉS - A CZIRÁKY-CSALÁD
majd 1619-ben - Lackner Kristóffal egyetemben - a királyhoz menesztett küldöttség tagja 2 9. Azon kevesek közé tartozott, akik Bethlen Gábor hadjáratai alatt is mindvégig kitartottak a Habsburg uralkodó mellett - a család egyébként a reformáció térnyerésének idején is megőrizte ősei katolikus hitét -, s annak megbízásából különböző feladatokat látott el: királyi biztosként képviselte urát 1620-ban Esterházy Miklóssal együtt Győr vármegyében 3 0 s ugyanezen esztendőben a besztercebányai országgyűlésen, illetve a Bethlennel folyó béketárgyalásokon. Tekintélyét jelzi, hogy a király kíséretében részt vett az 1 623as regensburgi birodalmi gyűlésen is, ahol - sajnálatos módon közelebbről meg nem nevezett - "hűséges szolgálatokat dicséretesen teljesített" . Közszolgálatainak elismeréseként ugyanezen esztendőben bárói diplomát nyert II. Ferdinánd királytól. Mózes a birtokait is jelentős mértékben gyarapította sikeres perek, szolgálataiért kapott adományok, valamint vásárlások révén, amelyek közül a legfontosabb talán az ősi jószágok szomszédságában fekvő Vas megyei Kenyeri falu és Csánig megszerzése volt (1602). Egyébként is jellemző, hogy szerzeményeivel már meglévő földjeit kívánta kikerekíteni. A királytól 1622-ben Várpalotát s tartozékait kapta 6000 forintos zálogként a Bethlen Gábor idején elszenvedett veszteségek kárpótlása gyanánt. Az 1610-es ciráki urbárium szerint majorságot tartott fenn, terményeit - mint a szekerezési kötelezettség tanúsítja - Bécsig, Sopronig és Pozsonyig szállította 3 2. Az arisztokrácia soraiba bekerülve és országos méltóságokat betöltve (I.) Mózes reprezentációs igényei is megváltoztak, amit ma is megragadható módon a dénesfai kastély példáz. Győrött, 1627-ben tett végrendeletének második pontja szerint a Dénesfán saját költségén építtetett emeletes kastélyt feleségére, Káldy Zsuzsannára hagyta 4000 Ft értékben 3 3. Ez azonos lehet a ma is álló, négyszög alaprajzú, belsőudvaros kastéllyal. Korábban, a középkori oklevelekben nem hallunk a Czirákyak váráról, aminek léte egyébként is valószínűtlen, hisz birtokaik nagysága nem tette lehetővé egy Castrum építését. Mindazonáltal a jelenlegi kastély alaprajza számos szabálytalanságot mutat - például a keleti szárny udvar felé eső falának vastagsága a többitől eltérően megegyezik a külső faléval -, amelyek alapján talán nem nagy merészség arra gondolni, hogy egy korábbi, a megelőző századokban emelt egytraktusos udvarházat építettek át s bővítettek az 1 620-as években. (I.) Mózes idejéből ismerjük a Czirákyak címerének első ábrázolását is. Egy hajdan a családi levéltárban őrzött dokumentumon volt látható az az 1606-os évszámú pecsétlenyomat, amely a későbbi időkből is ismert címerábrát mutatta, azaz a dombon ágaskodó, heraldikai jobb 8
