Székely Zoltán: A Cziráky-Ősgaléria – Artificium et Historia 3. (Győr, 1997)

KATALÓGUS

1 775-ben vendégül látta Zichy Ferencet a Czirákyak soproni palotájában 9. Gróf Cziráky (VII.) László 1 760-as évek Dunántúli festő Olaj, vászon, 73x92 cm Leltári szám: K.62.7.1. Restaurálatlan Kiállítva: a Xántus János Múzeum állandó kiállításán A félalakos portré teljes vértezetben, enyhén elforduló testtel, csípőre tett jobb kézzel, balját rostélyos sisakján nyugtatva mutatja be Cziráky Lászlót. A páncélt a magyar vitézek jellegzetes párducbőr-kacagánya övezi, ötvösmívű mentekötő lánccal összefogva. A kép háttere világos színekkel megfestett felhős égbolt. A vértezet a lőfegyverek általánossá válásával a XVII. század során fokozatosan elvesztette gyakorlati jelentőségét, ám rangjelző s reprezentatív szerepét még a XVIII. században is őrizte. A nyugat-európai barokk portréfestészetben a páncélos képmás közkedvelt megoldás volt, míg Magyarországon - néhány korai példától eltekintve - csupán a XVIII. század közepén, az arcképtípusok differenciálódásával vált némileg gyakoribbá. A kezdeményező szerepet az udvari arisztokrácia játszotta, amely a nyugat-európai festészet kompozicionális megoldásait vette át portréin . A páncélos típus azonban hamarosan feltűnt a főnemesség második vonalából kikerülő megrendelők arckép-reprezentációjában is, miként arról a tárgyalt festmény is tanúskodik. Egyben arra is példa, hogy e réteg megrendelői konzervativizmusa miként igazította az újszerű formát a hagyományoshoz. Cziráky László ugyanis, bár mente s dolmány helyett vértezetet visel, a képen mégis a félalakos nemesi portrék tradicionális beállításában s tartásában látható. Festői erényeit a kép alkotója leginkább a fémesen csillogó páncél és a puha, prémes kacagány eltérő minőségének érzékeltetésében tudta felmutatni. Az arc egyénített megformálása a bécsi arcképfestészetnek a század közepén uralkodó Meytens-féle modorát idézi. A figura mögött az egyszínű sötét háttér helyett alkalmazott felhős égbolt szintén a nyugati portréfestészetből eredő megoldás. A kép ismeretlen Cziráky-ősként szerepelt a leltárkönyvben. Az 1951-es listán említettek egyikével sem azonosítható, viszont a már idézett enteriőr fotókon a nagyebédlő falán függ a következő tételben 43