Székely Zoltán: A Cziráky-Ősgaléria – Artificium et Historia 3. (Győr, 1997)
BEVEZETÉS - A CZIRÁKY-CSALÁD
keretében némely képeket az ábrázoltra vonatkozó feliratokkal láttak el. A családnak, amely ekkor kezdett terebélyesedni, több ágra szakadni, a múlt század közepe és a II. világháború közötti időszakban három jelentősebb tagját érdemes megemlíteni. Antal Mózes fia, János (1818-1884) miután befejezte tanulmányait - amelyeket a pesti piaristáknál, majd a pesti egyetem jogi karán folytatott - atyjához hasonlóan jogi-hivatali pályára lépett: 1843-ban a Magyar Kancellárián titkár, 1845-ben pedig a Királyi Tábla bírája. Politikai elveiben is atyja konzervatív-aulikus meggyőződését követte, amely országgyűlési szerepléseiben s különösen az 1848-as események közepette tanúsított magatartásában öltöttek testet. Mint számos konzervatív arisztokrata, János gróf is részt vállalt a császári csapatok elfoglalta területek közigazgatásában: 1849 márciusában a pesti tudományegyetem és a József Ipartanoda igazgatását bízta rá Windischgrötz herceg, ma|d májusban Moson megye kormánybiztosa lett, végre a Wohlgemuth-Lichtensteinféle hadtesthez került, mint hadbiztos. Augusztusban a Moson-, Pozsony-, Sopron- és Vas megyékből létrehozott kerület főispánjává nevezték ki, amely tisztségről azonban hamarosan lemondott, a hivatali apparátusban megindult germanizáció elleni tiltakozásként. Az igazságszolgáltatásba tért vissza, ahol 1850-ben a bécsi legfőbb törvényszék magyar osztályának elnöke lett, s e minőségében dolgozta ki az ősiség és az úrbéres viszonyok eltörlésével kapcsolatos rendelkezéseket. 1 854-ben a pesti kerületi főtörvényszék elnöke, amely tisztéről a Bachrendszerrel szembeni tiltakozásul lemondott. Az 1860-as októberi diploma rendelkezései nyomán felkínálták a grófnak az országbírói méltóságot, amit azonban nem fogadott el, ellenben Fejér vármegye főispáni tisztét elvállalta. Az 1865-ös országgyűlésen a főrendiház alelnöke lett. Konzervatív értékrendjében fontos szerepet játszott a katolikus egyház, amelynek társadalmi szerepvállalását mindenkor támogatta. Ezért vett részt a Szent István Társulat megalapításában s munkájában, mint a világi elnökök egyike, építtetett Lovasberényben katolikus iskolát, óvodát és "női munka osztállyal" apácazárdát 1878-ban 9 5. Lovasberényi, nadapi, börgöndi birtokaiból, az Antal Mózes készíttette ezüstkészletből, briliáns diadémból és briliánscsatos, keleti gyöngyökből álló hatsoros nyakékből, valamint a pesti, Ferenciek terén álló palotából - atyja végrendeletbe foglalt bíztatása nyomán - 1873-ban elsőszülöttségi hitbizományt hozott létre, amelynek értékét a gróf halálakor 1885-ben felvett leltár 1 359 434 forint és 8 krajcárban adta 96 1 meg . Fiai közül Béla (1852-1911) folytatta a családi hivatalviselés hagyományát, mint Fejér vármegye főispánja (1884-1891), és a közös kül22
