Székely Zoltán: A Cziráky-Ősgaléria – Artificium et Historia 3. (Győr, 1997)

AZ ŐSGALÉRIA

ügyminisztérium osztályfőnöke (1891-1895). A századforduló viharos politikai eseményeibe csupán egyszer kapcsolódott be: mint az uralkodó bizalmi embere tárgyalt 1905. októberében a Kossuth Ferenc vezette ellenzékiekkel. Sokat tett Lovasberény társadalmi életéért is: olvasókört, segélyegyletet s 1 878-ban önkéntes tűzoltóegyletet szervezett Béla legidősebb fia, (III.) József (1883-1960) az I. világháborút követően Sopron vármegye főispánja volt. Számos arisztokratához hasonlóan ebben az időben is megőrizte - a családi hagyományt folytatva - lojalitását a Habsburgokhoz illetve IV. Károlyhoz. Bár aktívan nem politizált, de támogatta a lemondott uralkodó visszatérési kísérletét: az 1921-es királypuccs alkalmával a Károlyt szállító repülőgép a gróf dénesfai birtokán landolt. Az esemény emlékét egy, a grófi pár építtette kápolna őrzi. A II. világháborút követően a család tagjainak többsége nyugatra emigrált, bár a dénesfai kastély ura, (III.) József s felesége, Andrássy Ilona Magyarországon maradt. Vagyonukat a kommunista hatalomátvétel nyomán államosították, a kastély berendezése különböző múzeumokba került. AZ ŐSGALÉRIA Az ősgaléria, miként a dénesfai kastély berendezésének nagyobbik része - amely néhány festményt, valamint metszeteket, bútorokat, ezüstés porcelánkészleteket tartalmazott, jobbára a XIX. századból - 1951. július 21-én került letétként a győri múzeumba, ahol a következő év március 1 -jén meg is kötötték a gyűjtemény státusát rögzítő szerződést, amelyhez egy műtárgyjegyzéket is csatoltak . Mindezt megelőzte a központi kormányzat által a műkincsek felkutatására és védelmére létrehozott Felderítő Csoport 1950. évben tett látogatása Dénesfán, amelynek során a Szépművészeti Múzeumba valamint az Iparművészeti Múzeumba szállítottak néhány műtárgyat". Az utóbbiak közül a bútorokra az Iparművészeti Múzeum 1951-ben, míg a perzsa és indiai feqyverekre a Kelet-Ázsiai Múzeum 1954-ben kötött letéti szerződést

10

0 23