Székely Zoltán: A Cziráky-Ősgaléria – Artificium et Historia 3. (Győr, 1997)
BEVEZETÉS - A CZIRÁKY-CSALÁD
tozó malmokkal, erdőkkel, szőlőkkel és hegyvámjogokkal, míg Györgynek az értékesebb Fejér vármegyei birtokok, Lovasberény, Nadap, Börgönd jutott a hozzátartozó erdőkkel, szőlőkkel. Cserébe viszont Györgyé lett az ősi adósság terhe is, amely ekkor 121 150 forintot tett ki. A családi levéltár Lászlót illette, a könyveken megosztoztak. Az úrbéres birtokviszonyokat Mária Terézia korában bemutató kézikönyv adatai szerint az 1770-es években György grófnak Lovasberény és Nadap birtokain 3319 hold úrbéres földjét írták össze, 219 úrbéressel 6 8 - László grófnak Beled, Cirák, Dénesfa Sopron megyei, valamint Kecskéd, Kenyeri és Újmihályfa Vas megyei birtokain 1904 hold úrbéres földje volt, 97 úrbéressel . Újdonsült birtokait György gróf igyekezett gazdaságilag fellendíteni: kérésére Mária Terézia Lovasberényt 1 765-ben mezővárosi rangra emelte, ahol évente négy országos vásárt tarthattak. Az uradalomban svájci tehenészetet létesítettek s malmot 70 építtetett , Nadapon pedig 1771-ben 133 parcellát adott ki, hogy ott szőlőt telepítsenek. Mindezek készpénzjövedelmeit is megnövelhették, amit még tovább gyarapított a lovasberényi és nadapi püspöki dézsmák - 450 forint ellenében, hat évre történő - bérbevételével 7 1. Mecénási tevékenysége is új székhelyére koncentrálódott illetve korlátozódott. Lovasberényben a meglévő régi épület felhasználásával új rezidenciát emeltetett Rieder János székesfehérvári építőmesterrel, akinek munkájáról Fehérvár tanácsához intézett 1 767-es levelében őszinte megelégedéssel szólt 7 2. A földszintes kastélyt ekkor egy tizenkét szobás, zárt folyosójú keleti szárny - amely az uraság részére volt fenntartva - és egy különálló, kiszolgáló helyiségeket, cselédlakásokat magában foglaló nyugati szárny alkotta; a két épületrészt délről fedett folyosó kötötte össze. Az együtteshez a keleti oldalon 22x36 öl (kb. 40x65 m) nagyságú díszkert tartozott, míg északról s nyugatról gazdasági épületek övezték. Mindent összevetve a lovasberényi barokk Cziráky-rezidenciát - mind nagyságát, mind vélhető építészeti megformáltságát tekintve - igencsak szerény hely illeti meg a kor magyarországi kastélyépítészetében. A XVIII. század közepétől kezdve számos reprezentatív kialakítású, művészileg is igényes főúri kastély épült, amelyeknél - a nyugati kastélyépítészet mintájára - a fő- és melléképületeket nagyvonalú, szabályos alaprajzi rendszerbe foglalták. Ilyen székhelyet emeltetett magának a Czirákyakkal rokon Széchényi Antal gróf is az 1 7501 760-as években. Ám ezek mellett létezett egy, a megelőző századok nemesi udvarházainak hagyományát folytató épülettípus is, ahol a reprezentatív- és az uradalmi központból adódó gazdasági funkciók továbbra sem váltak szét, s ahol hiányzott az egységes alaprajzi elrendezés is. A lovasberényi együttes alkalmasint ezek közé tartozott, s valószínűleg nem sokban különbözött az Amadé család metszeten is 16
