Székely Zoltán: A Cziráky-Ősgaléria – Artificium et Historia 3. (Győr, 1997)
BEVEZETÉS - A CZIRÁKY-CSALÁD
megörökített földbári kastélyától. György gróf a rezidenciája mellett álló, az 1710-es években épült kápolnát is átépíttette tornyot rakatva rá, amivel minden bizonnyal együtt járt a ma is látható igényesebb, szobrokkal díszített homlokzat kialakítása is. Az új oltárral, szószékkel, orgonával s toronyórával felszerelt kápolnát 1771-ben szentelték fel. György 1775-ben bekövetkezett halála után építkezéseinek költségeit 38 000 forintra becsülték. Még a bátyjával tett birtokosztály előtt felújíttatta a dénesfai kastélyt s kápolnáját, amelyet 1 7ó0-ban szenteltek fel. Alkalmasint ekkor készült el az ismeretlen mestertől való Szent 73 Margitot ábrázoló oltárkép is . József idősebb fia, (VII.) László (1 727-1 792) atyja példája nyomán katonai szolgálatba lépett: a Családi Krónika tudósítása szerint 1 753ban (helyesebben talán 1756-ban) a baranyai felkelő nemesek ezredében szolgált, mint kapitány. A hétéves háború eseményeibe a szászországi fronton kapcsolódott be, azonban csupán rövid időre, mivel a poroszok egységével együtt elfocjták. Kórházi szolgálatra osztották be, ahonnan 1 758-ban szabadult . Egy adat szerint egészen 1766-ig megmaradt a hadseregben, ugyanis ekkor szerelt le , ám jelenleg nincs tudomásunk róla, hogy mely ezredben szolgált. Ez idő alatt évente 500 forintot utalványoztak számára a lovasberényi házipénztárból, amely összeg felett, egy kimutatás szerint, még külön 10 000 forintot költött. Mária Terézia királynő 1751-ben a tiszteletbeli, 1759-ben pedig a valóságos császári és királyi kamarási címmel tüntette ki. Öccséhez hasonlóan László gróf sem tudott nagyobb mérvű birtokvásárlásba fogni, ám az általa bírt falvakban igyekezett a többi birtokostól földjeiket vásárlás vagy zálog révén megszerezni. 1775-ben megörökölte utód nélkül elhalt öccse jószágait is. Több alkalommal kellet perben megvédenie birtokjogait mások (gróf Széchényiek, gróf Esterházyak, Miskey család) támadásaival szemben, amely egyben arra is ösztönözte a grófot, hogy a családra vonatkozó, ám a levéltárából hiányzó okleveleket összegyűjtse és rendezze. E munkát Gindl Gáspár volt pálos szerzetes végezte el, aki az ekkor már ezeregynehányszáz oklevélről 1 795-ben részletes regesztát is készített 1 44 ív fólió terjedelemben 7 6. A XVIII. században a magyar főurak gyakorta telepítettek le birtokaikon zsidó közösségeket s különböző privilégiumokkal látták el őket. Lovasberényben a század elején jelentek meg, s az első megállapodást 1 775-ben foglalták írásba. Az elsősorban kereskedőkből álló, száz fő feletti kolónia 872 forintot fizetett évenként, valamint különböző fűszereket (sáfrány, szerecsendió, fahéj, szegfűbors, rizs) és luxuscikkeket (kávé, citrom, cukor) adott ajándékba, amiért cserébe széleskörű önkormányzatot és szabad vallásgyakorlatot kapott Úgy tűnik, hogy László grófnak élete vége felé anyagi nehézségei támadtak, mint Házy diszkrét megfogalmazásából kivehető: "neki a kül17
