Székely Zoltán: A Cziráky-Ősgaléria – Artificium et Historia 3. (Győr, 1997)
BEVEZETÉS - A CZIRÁKY-CSALÁD
birtokosa volt, messze megelőzve mind a Czirákyakat, mind a Sigray családot. Az idősebbik fiú, Cziráky (VII.) László esetében hivatása játszhatott közre feleségeinek kiválasztásában: minden bizonnyal katonai pályafutásának köszönhetően ismerkedett meg a gróf mind első nejével, gróf Pá Iffy Antóniával (1 743-1 770 előtt), a hatodik huszárezred tulajdonosa, gróf Pálffy Rudolf altábornagy és gróf Kaunitz Eleonóra leányával, akit 1764-ben vett feleségül; mind második feleségével, gróf Zichy Júliával, gróf Zichy (IV.) István - Komárom vármegye főispáni adminisztrátora, cs. és k. kamarás, a Pálffy huszárezred kapitánya - és gróf Stubenberg Mária Cecília gyermekével 6 4, akivel 1770-ben házasodott össze. Bátyja mintájára György is a gróf Zichy családból házasodott: 1771-ben Katalint, gróf Zichy (IV.) János és gróf Shmidegg Friderika leányát 6 5 vette el. Mindazonáltal e két utóbbi házasság kapcsán nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a Zichyek szintén a Dunántúl északi felében voltak birtokosok. István gróf Fejér, Győr és Veszprém vármegyékben 12 916 hold úrbéres földdel rendelkezett 6 6, míg János gróf Fejér vármegyében 6817 hold úrbéres földet birtokolt . Némileg vagyonosabbak voltak tehát a Czirákyaknál, s tekintélyüket minden bizonnyal tovább növelte, hogy rokonuk, Zichy Ferenc Győr püspöke volt. Egyébként a Zichyekkel való házasságok azt is jelzik, hogy a Czirákyak az ősi Sopron és Vas megyei birtokokat elhagyva a Fejér megyei Lovasberényt tekintették immáron székhelyüknek s e megye főúri birtokosaival igyekeztek rokoni kapcsolatokat kiépíteni. A fiatalabb fiú, (III.) György (1 731-1 775) tanulmányai befejeztével 1 756-ban átvette anyja s katonai szolgálatba lépett bátyja meghatalmazásával a családi birtokok kezelését, amelyekhez 1759-ben visszacsatolták a zálogból kiváltott Cirákot és Dénesfát is. Igyekezett földjeit, jövedelmeit kiegészíteni, amelynek során Lovasberényben, Börgöndön, Cirákon és Dénesfán vásárolt részbirtokokat. A gróf tiszttartója, Kecskés János folyamatosan hatalmaskodott a többi dénesfai birtokos rovására, így próbálva bizonyos erdőket s réteket megszerezni. Esterházy Imre gróffal közösen megakadályozta 1759-ben a csornai prépostság beledi vízimalmának kocsiszínnel való bővítését, minden bizonnyal saját malmaik érdekében. Miként ősei, György is kereskedett gabonával, melynek során most Győr városával kerül összeütközésbe. A városi vámos ugyanis 1 763-ban a nemesi kiváltságokat megsértve megvámolta a gróf gabonát szállító jobbágyait, amiért elsőként Győr vármegye, majd a Királyi Tábla, végezetül a Hétszemélyes Tábla ítélte el s bírságolta meg a várost. György és László 1763-ban megosztoztak atyai fekvőbirtokaikon, amely során az idősebb László Cirák, Dénesfa, Beled, Kenyeri, Kecskéd és Pór-Magasi birtokokat kapta az azokhoz tar15
