Székely Zoltán: A Cziráky-Ősgaléria – Artificium et Historia 3. (Győr, 1997)
BEVEZETÉS - A CZIRÁKY-CSALÁD
ebből a korból ismerjük az első pontos adatokat: (II.) Mózes gyermekeit, (II.) Ádámot és (VI.) Lászlót a győri jezsuiták gimnáziumában taníttatta . A család birtokviszonyiban a tárgyalt időszakban nagyobb arányú változás nem állott be, (I.) Mózes utódai ugyanis nem tudták újabb jelentős szerzeményekkel gyarapítani jószágaikat, bár súlyosabb elidegenítésre sem került sor. A XVIII. század elején fordulat következett be a család történetében, amennyiben a Czirákyak visszavonultak a közélettől, és sem megyei, sem országos tisztséget nem vállaltak. Pedig az 1 723-ban (II.) József által elnyert grófi diploma az ősök érdemei mellett az ifjú grófnak lllésházy Miklós főkancellár gyakornokaként tanúsított szorgalmát is kiemelte, mint az adomány okát 4 4. Mindez arra enged következtetni, hogy a családot továbbra is számon tartották, mint magas tisztségek potenciális várományosát. Azonban (II.) József, majd fiai, (VI.) László és (II.) György nem éltek evvel a lehetőséggel, inkább birtokaikon gazdálkodtak, illetve katonai szolgálatba lépve próbálták meg társadalmi tekintélyüket növelni. A váltás mögött meghúzódó okokban a ma már részben megfoghatatlan személyes indítékok mellett minden bizonnyal fontos szerepet játszottak bizonyos presztízsszempontok is. A XVIII. század folyamán ugyanis az országos főméltóságokat a nagy főúri családok (Esterházy, Batthyány, Pálffy, Erdődy etc.) szinte privilegizálták, az alacsonyabb, másodvonalbeli tisztségek - amilyeneket előző századbeli őseik is viseltek - azonban már nem feleltek meg a grófi méltóságra emelkedett Czirákyaknak. A személynökök és királyi jogügyigazgatók között ekkoriban csak elvétve akadt főnemesi címmel rendelkező, bár a karrier szempontjából még mindig hatalmas lehetőségek rejlettek e tisztségekben, mint azt Grassalkovich Antal életútja is bizonyította. Valószínűleg több reménnyel kecsegtette a Czirákyakat a katonai pálya, amely a Rákóczi-szabadságharc után épp ekkor nyílt meg a magyar nemesség előtt. Hozzájuk hasonlóan számos arisztokrata család sarja vállalt szolgálatot a császári és királyi hadseregben, amely III. Károly s különösen Mária Terézia háborúiban számtalan alkalmat nyújtott a kiemelkedésre, magasabbra ívelő karrier megalapozására; a tiszti rang társadalmi presztízst is adott, az ezredtulajdonossá válás pedig anyagi hasznot is hozhatott. Mindezek közül csupán a tekintély az, amit a katonáskodás az ezredesi rangot elért Czirákyaknak juttatott. Érdemes ennek kapcsán felsorolni azok neveit, akik 1742-ben (II.) József hősi halálakor - a családi levéltárban ma is megtalálható levélben részvétet nyilvánítottak az özvegynek: gróf Batthyány Lajos kancellár, főpohárnokmester, Vas vármegye főispánja; gróf Keglevich József, Torna vármegye főispánja; Grassalkovich Antal személynök; gróf Csáky Antal, Abaúj vármegye főispáni adminisztrátora; gróf Ester10
