Székely Zoltán: A Cziráky-Ősgaléria – Artificium et Historia 3. (Győr, 1997)
BEVEZETÉS - A CZIRÁKY-CSALÁD
házy Ferenc főlovászmester; gróf Csáky Miklós váradi püspök; gróf Zichy Imre, Árva vármegye főispánja; gróf Nádasdy Leopold tárnokmester; gróf Esterházy Imre nyitrai püspök 4 5. Ehhez hasonló előkelő névsorhoz juthatunk, ha azon családokat vesszük sorra, amelyekkel a Czirákyak e században házasodtak: gróf Barkóczy, Forgács, Zichy, Széchényi, Pálffy. (VII.) László gróf társadalmi kapcsolataihoz nyújt némi adalékot az is, hogy a királynő 1 772-ben kinevezte ifjabb Esterházy János gróf gyámjává. A XVII. és XVIII. századot (II.) Mózes fia, (VI.) László (1675-1 707) rövid s nem túl szerencsés élete köti össze. Miután 1 700-ban meghiúsult az ősi birtok, Cirák és Dénesfalva örök áron való eladására irányuló törekvése - a vételár 30 000 rhénusi forint lett volna - két év múlva zálogba adta azokat 99 évre Zellinger Mátyás bécsi polgárnak, ugyancsak 30 000 forintért. A Rákóczi-felkelés ideién, miután a kurucok 1 703 végén eljutottak a Rábaközbe is, a fejedelem zászlaja alá állott, helyesebben állni kényszerült. Bottyány János parancsnoksága alatt mint a Vas vármegyei portális hajdúk ezeres kapitánya tevékenykedett. 1706-ban a kapuvári vár kapitánya lett, ám a rábízott erősséget még ugyanezen esztendőben kardcsapás nélkül feladta Veteráni császári tábornoknak, kegyelmet kérve a királytól. Azt azonban nem kapott, csupán szabad elvonulást, s így kénytelen volt László báró újból a kurucokhoz csatlakozni. Bottyány parancsára szétoszlott hajdúezredét kellett összeszednie s kiegészítenie, ám eközben sikkasztás gyanújába keveredett: néhány község ugyanis pénzen megváltotta katonaállítási kötelezettségét Czirákynál; aki azt ígérte, hogy az így kapott összegből zsoldosokat fogad. Ezt azonban nem tette meg s a pénz is eltűnt, úgyhogy Bottyány vizsgálatot rendelt el ellene. Börtönbe vetették és ott is halt meg 1 707-ben 4 6. Az özvegynek, báró Ujfalussy Erzsébetnek számos nehézséggel kellett szembe néznie. Miután a császáriak visszafoglalták a Dunántúlt, a családi birtokokat hűtlenség címén konfiskálták, másrészről a Zellingerféle zálogüggyel kapcsolatban is problémák adódtak. Az előbbi esetben azonban sikeresen bizonyította a bárónő, hogy férje csupán kényszerből állott a kurucok oldalára, így 1 709-ben az előzetesen lefoglalt birtokokat I. József király visszajuttatta a család tulajdonába. A Zellinger-ügyet is - melyet a részletfizetés és a zálogos kuruc fogságba kerülése és kiváltása körüli bonyodalmak kellően összekuszáltak - sikerült előnyösen megoldania, amelynek keretében megtakarított 10 000 forintot és a zálog időtartamát 45 évre csökkentette . (VI.) László legidősebb fia, (II.) József (1696-1742) családjának amelynek mind rangját, mind vagyonát tovább növelte - legnevezetesebb XVIII. századi tagja. Neveltetéséről csupán egy közvetett adat
