Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Fazekas István: Naprághy Demeter győri püspöksége 1606-1619
FAZEKAS ISTVÁN NAPRÁGHY DEMETER GYŐRI PÜSPÖKSÉGE 1606-1619 ezen kívül Szombathelyen, Keszőn, Rákoson és Sopronban is várta őt egy többékevésbé kényelmes rezidencia. Összegyűjtött levelezésének tanúsága szerint, rezidenciáit felváltva vette igénybe, egyformán megfordult mindegyikben.36 A püspök éberen őrködött jogai felett is. Ezt mutatja, hogy amikor a püspöki birtok Szigeten engedély nélkül alakítottak ki kerteket és tulajdonosaik nem voltak hajlandók neki fizetni, a megye előtt tiltakozott (1610).37 Naprághy nézeteltérésbe kerül prediális nemeseivel is, egész pontosan a nagybajcsi és a kisbajcsi prediális nemesekkel. Kifogásolta, hogy megyei tisztségre választják meg őket, ezért mint lázadókat perrel fenyegette meg (1609).38 Az igazán komoly ellentét azonban Hans Breuner győri főkapitánnyal (1570-1633, győri főkapitány 1606-1633) bontakozott ki. Az összetűzések okai ezúttal nem vallási eredetűek voltak, a konvertita Breuner maga buzgó katolikus volt, akinek ugyancsak sokat köszönhet a győri katolikus közösség, hanem részben főispán, részben nemesi-földesúri jogosítványokból eredtek. Az 1608. augusztus 23-án tartott megyegyűlésen Naprághy azért tiltakozott, mert a főkapitány augusztus 20-án a városháza előtt lefogatott egy győri nemest. Ez a tiltakozás talán főispáni mivoltából fakad, a főispáni működés kevés kézzelfogható nyoma közül az egyik. Az igazi összecsapás azonban a káptalannal karöltve zajlott. Az okot a katonaság július és augusztus hónapokra engedélyezett szabad borkimérése okozta, ezekben a hónapokban ugyanis a városban tilos volt másoknak, köztük a káptalannak és a püspöknek is, bort kimérni. Bár a katonák ezt a kiváltságot Győrben (és Komáromban) már a 16. század óta élvezték, a földesúr káptalan és a püspök nem voltak hajlandók elfogadni, ezért az újra és újra meg kellett újítani. Az Udvari Kamara levéltára az 1610-es években is tele van az ebben az ügyben keletkezett ügyiratokkal.39 Az ellentétek végül országgyűlés elé kerültek, amely bizottságot is küldött ki az ügyben (1618:26. te.). 3. Az Egyházmegye kormányzása (káptalanok, szerzetesrendek, egyházlátogatás) A püspök egyházkormányzati működését komolyan támogathatta székeskáptalanja, amennyiben a püspök és kanonokjai között nem alakul ki nézeteltérés (ilyesmire éppen a győri egyházmegye kora újkori történetében van példa). A rendelkezésre álló források azt mutatják, hogy Naprághy és káptalanja között a viszony viszonylag 36 Jenei: Literátor-politikusok, passim. 37 GyMKJK I. 280. (761. sz., 1610. szept. 3.). 38 GyMKJK I. 239. (650. sz., 1609. máj. 30.). Breunerre: Fazekas: Győr és a jezsuita rend 73., 76. 39 Kenyeres: A végvári és mezei hadak 190. A kamarai iratok: ÖStA FHKA HFU r. Nr. 102. Konv. 1612. Jul. föl. 65-69., r. Nr. 103. Konv. 1613. Mai föl. 100-114., r. Nr. 105. Konv. 1614. Jun. föl. 115-123., r. Nr. 110. Konv. 1616. Mai föl. 321-323., r. Nr. 110. Konv. 1616. Mai föl. 321-323, r. Nr. 116. Konv. 1618. Jul föl. 142-163., r. Nr. 118. Konv. 1619. Mai föl. 338. (már az új püspök és a káptalan intését kéri az Udvari Kamara). A káptalani borkimérésről lásd újabban: Nemes: „... a mikor az korcsmának ideie lett uolna.” 35
