Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Fazekas István: Naprághy Demeter győri püspöksége 1606-1619
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK harmonikusan alakult, konfliktus csupán Balásfy Tamás őrkanonok körül támadt. A győri székeskáptalannak ekkor a szokásos négy dignitáriuson túl tagja volt még a pápóci és a szentadalberti prépost, továbbá hét főesperes, illetve ekkoriban még egy 14. mesterkanonoki stallum is betöltésre került.40 Egy további kanonoki javadalmon osztozott meg a két “magister defunctorum”, a Meghaltak oltárának két karpapja, akik a kora újkorban a székesegyházban karpapi, Ш. a plébániai működéshez kapcsolódó kápláni feladatokat látták el, egyikük a német, másikuk a magyar hívek között működött. Egy fél javadalmat élvezett a sublector.41 Naprághy hivatalba lépésekor egy viszonylag fiatal, frissen újjászervezett testülettel találkozott. A 14 személy között kilenc olyan volt, akit elődje, Pethe Márton nevezett ki hat éves kormányzása alatt (1598-1606), így nem csoda, hogy az utódnak tizenhárom éves püspöki működése alatt csupán kilenc új kanonok kinevezésére nyílt lehetősége.42 Bár az örökségbe kapott káptalanból átütő karriert csupán a kalocsai érsekségig és győri püspökségig, illetve királyi kancellárságig emelkedő Lépes Bálint futott be, a testület az 1600-as évek első évtizedeinek nehéz körülményei között teljesítette alapvető feladatait, ellátta a székesegyház liturgiái szolgálatát, működtette a hiteleshelyet, és a török idők nehéz évei után igyekezett birtokait is rendbe szedni. Naprághy az általa kinevezett új kanonokok egy részét azonnal komoly javadalomhoz juttatta: kilenc személyből négyet azonnal dignitáriusok közé helyezett. Vasváry Szeghy György, aki az esztergomi káptalanból érkezett, azonnal olvasókanonokként kezdett (1616), majd rövid idő múlva éneklőkanonoki tisztségre helyezte őt át a püspök (1617). A nehéz természetű, Pázmány munkatársaként fontos szerepet játszó Balásfy Tamás őrkanonoknak érkezett Győrbe (1609). A frissen pappá szentelt Böjthe Miklós, a vasvári káptalan korábbi jegyzője azonnal olvasókanonoki kinevezést kapott (1617). Az eredetileg ferences csíkamadéfalvi Szentandrássy (Csiky) István szendrői püspök, Erdélyből eltávolítva, némi nehézségek után pápóci préposttá lett kinevezve (1618). Az újak közül gyors karriert futott be Nagyfalvy Gergely, aki kétévi mosoni főesperesség után (1609-1611) pápóci prépost (1611-1618), majd őrkanonok lett (1618-1643).43 Graduális előmenetel mint gyakorlat ekkor szemlátomást nem létezett Győrben, így került a püspök 40 Mesterkanonok volt Naprághy hivatalba lépésekor Pozsgay Mátyás (1603-1609), és mesterkanonoknak került kinevezésre Beber János 1613-ban (Bedy: A győri székeskáptalan 400., 407.). 41 Bedy: A győri székeskáptalan 9. Lásd még a káptalani magánlevéltárban található káptalani számadáskönyvek közül az 1607-1619 közötti évek számadásait tartalmazó 3. sz. kötetet, benne az egyes osztások alkalmával felvett névsorokat (GyEL GyKMLt Feudáliskori gazdasági iratsorozat 3. köt.). 42 A káptalan tagjai 1607 elején. Nagyprépost: Ivánczy János (1604), olvasókanonok: Megyery György (1591), éneklőkanonok: ? (visz. üresedésben), őrkanonok: Lépes Bálint (1594) tinnini püspök, pápóci prépost: Máthéssy György (1598), szentadalberti prépost: Makovich György (1591), székesegyházi főesperes: Köntös János (1605), soproni főesperes: Monoszlay Mihály (1599), mosoni főesperes: Themely István (1601), locsmándi főesperes: Paukovith György (1601), rábaközi főesperes: Baksay István (1602), komáromi főesperes: Fülei Farkas (1605), pápai főesperes: Altabak János (1601), mesterkanonok: Pozsgay Mátyás (1603). 43 Bedy: A győri székeskáptalan 407., 404., 402.
