Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Fazekas István: Naprághy Demeter győri püspöksége 1606-1619
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK gyei Szovát (ma Bágyogszovát része), valamint a Veszprém megyei Vaszar, Nagyjenő, Tapolcafő és Románd birtokok. Külön egységet alkotott a szombathelyi uradalom, amelynek legjelentősebb egysége maga Szombathely mezőváros volt, továbbá Szanad, Zsira, Püspöki, Perend (Aranyosperént), Újfalu és Szentmárton (ma mindketten Szombathely része), Himód falvak. A harmadik jelentős egységet a Veszprém megyei keszői váruradalom alkotta (Szany mezőváros, Szentmiklós, Csanak, Bágyog, Egyházaskesző, Váraljakesző). Az utolsó egység a külön kezelt Rákos mezőváros volt, és a néha vele együtt, néha külön igazgatott soproni ház, amely elsősorban a környékbeli falvakban beszedett tizedjövedelmek, főleg bor tárolására szolgált.31 Az egyes püspöki udvarházak, kúriák, ahogy az utóbbi megjegyzésből is kikövetkeztethető, központját képezték a természetben beszedett tizedjövedelmeknek, bár a tizedek többségét a kor gyakorlatának megfelelően Naprághy is bérbe adta. A püspökség jövedelmeiről Naprághy idején nehéz képet alkotni. Egy Naprághy püspöksége után egy évtizeddel keletkezett, Rómába benyújtott jelentés 16-20 000 Ft éves jövedelemről tud (1629).32 Valószínűnek tűnik, hogy hősünk idejében ezek a bevételek némileg alacsonyabbak voltak, a négy éves győri török uralom és az 1605-1606. évi Bocskai-féle támadás szétzilálhatta a birtokigazgatást.33 Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a püspököt egyidejűleg komoly kiadások is terhelték, az emlegetett 1629-es jelentés a püspöki udvartartás költségeit évi 5-6000 Ft-ra becsülte.34 A rendelkezésre álló források, hagyatéka kapcsán készült, később bemutatott tanúvallomások azt mutatják, hogy Naprághy nem törekedett vagyongyűjtésre, a rendelkezésére álló forrásokat felélte, illetve érdeklődésének teret engedve elköltötte. Elődeitől eltérően az új püspök nem viselt magas állami tisztséget, nem volt sem kancellár, sem helytartó. Ez két dolgot is jelentett. Egyrészt nem rendelkezett semmifajta külön jövedelemmel, másrészt ugyanakkor nem kellett folyamatosan az uralkodó környezetében tartózkodnia, így ideje nagyobb részét püspöksége területén tölthette. Mivel a püspöki vár továbbra is a főkapitány székhelyéül szolgált, a püspök Győrben a püspöki gazdasági udvarban kialakított rezidencián lakhatott, ahol az udvarbíró is élt. Ezzel úgy tűnik, hogy megelégedett a püspök, mert bár két háza is volt Győrben az 1617. évi telekkönyv tanúsága szerint, mindkettő a Szent Mátyás utcában, közel a Bécsi kapu térhez, ezek közül az egyiket 1617-re már elajándékozta, a másikat pedig eladta.35 De 31 A győri püspöki birtokokról Naprághy korából az 1607-ben és 1619-ben készített összeírásokból lehet tájékozódni, sajnos ezek nem teljesek, MNL OL MKA E 156 Fasc. 76. Nr. 16 (g) és Fasc. 77. Nr. 8. (f). Lásd még a győri püspöki ház tartozékairól felvett urbáriumot 1607. febr. 5-ről, ELTE EK Kt. Coll. Heven, tom. 7. pag. 330-344. Az említett soproni ház az Új utca 28. szám alatt állt, Dávid- Goda-Thirmng: Sopron belvárosának házai és háztulajdonosai 287. (Köszönöm Nemes Gábornak, hogy erre a tényre felhívta a figyelmemet). 32 Vanyó: A győri püspökség 137. 33 A Szombathelyhez tartozó perénti püspöki allódium például pusztán állt, MNL OL MKA E 156 Fasc. 76. Nr. 16 (g). 34 Vanyó: A győri püspökség 137. 35 Jenei: Az utolsó magyar humanista főpap 149. 76. j. 34
