Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)

Tanulmányok - Kruppa Tamás: A püspök, a fejedelem és a vajda. Naprághy Demeter kancellár erdélyi tevékenysége és ami után következett (1598-1602)

ARRABONA 2019. 57.

TANULMÁNYOK

1602-ben folyamodott Monoszlói András halála után (1601. december 11.) a pozsonyi prépostsággal együtt megürült veszprémi püspökségért, de akkor Ferdinánd főherceg fellépése Ujlaky Lajos vasvári prépost mellett döntött. Ujlaky gyászos vége után, akit 1605 nyár elején a Bocskai-féle harcok idején a sümegi várban Hagymássy Kristóf meggyilkoltatott, Naprághy újabb folyamodványa már eredményes volt, és 1605. augusztus 10-én elnyerte a veszprémi püspökséget.5 Bár a veszprémi püspökség ugyan jóval szerényebb javadalmat jelentett ekkor, mint Mohács előtt, és ráadásul a püspökségi birtokokat pillanatnyilag a térséget Bocskaitól visszafoglaló Batthyány Ferenc tartotta ellenőrzése alatt, az adomány jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ezzel Naprághy a magyar püspöki kar valódi egyházmegyével és egyházmegyei székhellyel rendelkező püspökei közé lépett elő, még ha az egyházmegye hívei és vagyona tekintélyes részét el is veszítette.6 Közben még egy fontos lépéssel erősítette meg helyzetét: sikerült magát visszavetetni a Magyar Tanácsba (1603. április 28.), amely egyformán emelte politikai befolyását, és jelentett anyagi támaszt is az évi 400 Ft-os tanácsosi fizetés miatt.7 Tekintélyét mutatja, hogy 1603. március 8-án a rendek nevében ő üdvözli az uralkodói biztosként országgyűlésre Pozsonyba érkező Miksa főherceget, majd tagja az uralkodóhoz felbocsátott rendi követségnek.8

Az igazán fontos lépés a győri püspökség megszerzése volt, amelyre 1606 végén kapott uralkodói kinevezést. A kinevezés körülményeire Philip Lang, II. Rudolf mindenható Kammerdienere ellen folytatott vizsgálat iratai között megmaradt levelek vetnek némi világot.9 Ezekből világosan kiderül, hogy sok más korabeli folyamodóhoz hasonlóan Naprághy is igénybe vette Philip Lang szolgálatait az óhajtott javadalom elnyerése érdekében. A befolyásos Kammerdienerhez a kapcsolatot a minden lében kanál, de igencsak jó udvari kapcsolatokkal rendelkező, a prágai udvarban nagy biztonsággal mozgó rokona, Hosszuthóthy István teremtette meg, akinek nem ez volt az egyetlen ügylete az uralkodó bizalmasával.10 A cél elérése érdekében Hosszuthóthy szervitora, Oroszváry Mihály vallomása szerint

5 Mindez Naprághy folyamodványából derül ki. ÖStA FHKA HFU r. Nr. 88. Konv. 1605. Jun. föl. 27- 28. A püspökség adománya: uo. r. Nr. 89. Konv. 1605. Aug. föl. 106-108.

6 A veszprémi egyházmegye 16. századi helyzetére vonatkozólag lásd az alább idézett, nemrég megjelent tanulmánykötet tanulmányait: Karlinszky-Varga: Folyamatosság és változás.

7 ÖStA FHKA HFU r. Nr. 93. Konv. 1607. Sept. föl. 44-53. A tanácsosi fizetés folyósítására a kinevezéssel egyidőben, 1603. április 28-án utasítja az uralkodó a Magyar Tanácsot (uo. r. Nr. 77. Konv. 1603. Apr. föl. 591.). A tanácsosi cím használata kapcsán felmerült nehézségekről, amelyet a tanácsosi eskü újbóli letétele hárított el, az 1603. évi országgyűlésre II. Rudolf helyett megjelenő Miksa Ernő főherceg egyik uralkodóhoz intézett levele tájékoztat (МОЕ X. 259-261.).

8 ÖStA HHStA UA Com. Fase. 393. Konv. A föl. 150-151. és föl. 158-159. és МОЕ X. 273.

9 ÖStA HHStA HA Langakten Kt. 7. (passim). Lang személyéről: Büzek: Handlungsspielräume des Oberkamerdieners Philip Lang 369-384.

10 A rokoni kapcsolat Hosszuthóthy Lánghoz intézett, többek között a győri kinevezés után érdeklődő leveleiből tudható, ahol unokatestvérének (Vetter) nevezi Naprághyt (1606. dec. 19. és 29. Litomerice, ÖStA HHStA HA Langakten Kt. 7. föl. 330-331, 399-400.).