Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Kruppa Tamás: A püspök, a fejedelem és a vajda. Naprághy Demeter kancellár erdélyi tevékenysége és ami után következett (1598-1602)
FAZEKAS ISTVÁN NAPRÁGHY DEMETER GYŐRI PÜSPÖKSÉGE 1606-1619 Fazekas István Naprághy Demeter győri püspöksége 1606-1619 1. A győri püspöki szék megszerzése Naprághy 1606. december 21-én nyert győri püspöki kinevezést az 1605. október 3-án elhalálozott Pethe Márton utódaként.1 Ezzel a lépéssel az egyik legfontosabb magyarországi püspökség élére került, tulajdonképpen a kor legfontosabb, rögtön az esztergomi érsekség után következő püspökségéről van szó. Győri püspöki kinevezése egyben azt is jelentette, hogy az 1601-ben püspökségéből, Erdélyből távozni kényszerülő, száműzött, magát a prágai udvarban adósságokba verő, kiszolgáltatott helyzetbe kerülő főpap képes volt helyzetét néhány éven belül stabilizálni. Teljesítménye értékét növeli, hogy mindezt akkor hajtotta végre, amikor a Bocskai-féle mozgalomnak köszönhetően a megszokott viszonyok felborultak. Integrálódása és pozíciószerzése nem egyik pillanatról a másikra történt, hanem több lépésben zajlott le. Ennek első lépcsője a pozsonyi prépostság megszerzése volt, amelyre 1602. szeptember 22-én kapott kinevezést.2 A prépostság adománya a legjobbkor történt, mert anyagi helyzete ekkorra katasztrofálissá vált. A Titkos Tanácshoz benyújtott, ebből az időszakból származó egyik folyamodványa szerint prágai tartózkodása során 12000 tallérra rúgó adósságot halmozott fel, és helyzete olyannyira reménytelenné vált, hogy ingóságait is kénytelen volt zálogba adni. Bár a pozsonyi prépostság nem járt komoly jövedelemmel, a pályázó szerint mindössze 500 tallérról volt szó, ráadásul a préposti rezidenciára szemet vetett Szuhai István egri püspök, aki a Magyar Kamara elnöki hivatalát is viselve folyamatosan Pozsonyban tartózkodott, mégis a magyarországi egyházi struktúrába való visszatagolódás fontos jeleként értékelhető a Magyar Királyság akkori fővárosában található javadalom megszerzése.3 A következő lépés a pilisi apátság megszerzése volt, amely elsősorban pozsonyi jövedelmei miatt kelthette fel Naprághy érdeklődését, tudniillik az apátsághoz tartozott a pozsonyi vám harmada, amelyet általában a város 100-120 tallérért bérelt a mindenkori apáttól (1605. május 23.).4 Az igazi nagy ugrás a címmé zsugorodott erdélyi püspökség helyett egy valódi püspökség megszerzése volt. Már 1 ÖStA FHKAHFU r. Nr. 92. Konv. 1607. Apr. föl. 11-12. - A tanulmány az ELTE 2019-2020-ban futó "Közösségépítés: család és nemzet, hagyomány és innováció" tematikus kiválósági programja keretében készült. 2 ÖStA FHKA HFU r. Nr. 118. Konv. 1619. März föl. 108. 3 ÖStA HHStA UA AA Fasc. 143. Konv. C. 1602 föl. 84-87. Mátyás főherceg 1605. május 21-én kelt javaslatában a prépostság jövedelmét éppen Naprághy pilisi apáti kinevezése kapcsán 300 tallérra becsülte (ÖStA FHKA HFU r. Nr. 88. Konv 1605. Mai föl. 230.). 4 MNL OL A 129 3. dob. föl. 168. OSzK Kt Föl. Lat. 2238. föl. 162v. Naprághy apátságára: Békefi: A pilisi apátság 73-74. Békefi munkájában az adományra vonatkozólag későbbi dátumok szerepelnek. 29
