Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Világi Dávid: A győri evangélikusság helyzete a Tanácsköztársaság időszakában
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK vetélést, ezért annak kifizetéséhez hozzájárult.47 Az államosított iskola is visszakerült a gyülekezet fenntartásába, ez egyben azt is jelentette, hogy a tanítók fizetését is a gyülekezetnek kellett a továbbiakban folyósítania.48 Ezzel párhuzamosan az augusztus 16-án kiadott 103250-1919-V. sz. átiratban a minisztérium felkérte az egyházi hatóságot, hogy gondoskodjék az iskolarendszer minden szintjén a hitoktatás újbóli megszervezéséről.49 A vallási nevelés helyreállításának sajátos vetületéről tanúskodik Győr vármegye katonai parancsnokának 1919. október 31-én kelt levele, melyben kérte, hogy a legénységi állomány evangélikus tagjai részére legalább heti egy alkalommal tartsanak valláserkölcsi oktatást.50 A Tanácsköztársaság időszakát követő vizsgálatok A Tanácsköztársaság bukását követően elkerülhetetlenné vált annak kivizsgálása, hogy az egyházi alkalmazásban állók milyen magatartást tanúsítottak a Tanácsköztársaság időszakában. Pálmai Lajos esperes augusztus 20-án kérte a lelkészeket, hogy tegyenek jelentést az evangélikus néptanítók Tanácsköztársaság idején tanúsított magatartásáról.51 Felhívását az 1156/1/1919. sz. püspöki leiratra hivatkozva augusztus 27-én megismételte, s levelében azt is részletezte, hogy milyen szempontok szerint kell jelentést tenni a tanítókról. A rendelkezésre álló adatokat a következő formában kellett benyújtani: 1. Egyházközségi tanítók neve 2. Működésük ideje 3. Korábbi működésük jellemzése 4. A proletárdiktatúra alatt tanúsított magatartásuk (passzív, aktív magatartás, külön tevékenykedés, előadástartás, propaganda népgyűlésen szereplés, direktóriumi tagság vagy megbízatás) 5. A proletárdiktatúra alatti magatartásuk az egyházzal szemben 6. Jelenlegi viszonyuk a gyülekezethez 7. A gyülekezet gyakorolt-e, vagy követel-e megtorlást?52 A számonkérés és felelősségre vonás fontosságát Kapi Béla dunántúli püspök is hangsúlyozta. Ahogyan fogalmazott: „Egyházunk súlyos szenvedések nyomait 47 RMEGYL1.1. b. 2. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 1919. október20-án tartott ülésének 283. pontja. 48 RMEGYL 1.1. b. 2. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 1919. augusztus 27-én tartott ülésének 262. pontja. 49 RMEGYL 1.1. d. 1. Kapi Béla dunántúli püspök 17. számú körlevele. 1919. szeptember 3. 50 RMEGYL I. 1. d. 1. 124/1919. számú iktatott irat. 51 RMEGYL 1.1. d. 1. Pálmai Lajos esperes 510/1919. sz. körlevele. 1919. augusztus 20. 52 RMEGYL 1.1. d. 1.105/1919.számú iktatott irat. 228
