Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Világi Dávid: A győri evangélikusság helyzete a Tanácsköztársaság időszakában
VILÁGI DÁVID A GYŐRI EVANGÉLIKUSSÁG HELYZETE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDŐSZAKÁBAN a közgyűlésnek, hogy ruházza fel az elnökséget, illetve a bizottságot teljhatalommal az ügyek zökkenőmentes vitele érdekében. A javaslatot a közgyűlés április 6-án magáévá tette, és az utólagos beszámolási kötelezettség elvárása mellett egyhangúlag megszavazta.42 Az időszak nehézségei próbára tették a gyülekezet vezetőségének egységességét is. Fischer Gyula felügyelő egy ponton le is mondott hivataláról, mivel úgy érezte, nem helyes megemelni a válságos időszakban az egyházi alkalmazottak bérét, abban bízva, hogy önkéntes adományokból elég pénz folyik be a megemelkedett kiadások fedezésére. Lemondását azonban nem fogadták el, s ennek hatására az iránta megnyilvánuló közbizalmat méltányolva, bár fenntartva korábbi aggályait, visszavonta lemondását.43 A Tanácsköztársaság intézkedéseinek felszámolása A Tanácsköztársaság bukását követő időszakban az állam törekedett arra, hogy az egyházakkal való korábbi jó kapcsolatait helyreállítsa. Az augusztus 11-én kiadott 4016-1919. sz. leirat értelmében a Tanácsköztársaság minden egyházakra vonatkozó intézkedése érvényét veszítette. A likvidált alapítványi és egyházi értékeket az állam vissza kívánta szolgáltatni. A korábban megállapított állami segélyek pedig ismételten folyósításra kerültek.44 A vallás- és közoktatásügyi miniszter augusztus 18-án kelt 4556-1919. ein. számú leirata nyomán az egyház és állam közötti viszony tekintetében az 1918. október 31-e előtti állapotokat tekintették érvényesnek. Az egyházközségi vagyonok feloldását a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 5016/1919. számú rendeletével foganatosították.45 A kialakult pénzszűke miatt a gyülekezet vezetősége kérvényezte az egyházi adó városi úton történő kötelező behajtását. Egyúttal azt is jelezték a hívek felé, hogy a kötelező adóból csak azoknak vonják le önkéntes felajánlásait, akik ezt kifejezetten kérik.46 Érdekes helyi mozzanata volt a felekezeti vagyonok rendezésének Fetser Antal katolikus győri püspök levele, melyben az evangélikus templom tetőjavítására kifizetett 638 korona 42 fillér költség - melyet a lefoglalt papi javakból fizettek ki - megtérítését kérte. Mivel a pénzügyi és gazdasági bizottság jogosnak ítélte a kö42 RMEGYL I. 1. b. 2. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 1919. március 28-án tartott ülésének 196. pontja.; RMEGYL 1.1. b. 1. A Győri Evangélikus Egyházközség 1919. április 6-án tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve. 43 RMEGYL I. 1. b. 2. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 1919. július 7-én tartott ülésének 242; 244. pontjai.; A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 1919. július 28-án tartott ülésének 245. pontja. 44 RMEGYL 1.1. d. 1. Kapi Béla dunántúli püspök 17. számú körlevele. 1919. szeptember 3. 45 RMEGYL 1.1. b. 2. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 1919. szeptember 9-én tartott ülésének 269. pontja. 46 RMEGYL 1.1. b. 2. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 1919. október 20-án tartott ülésének 280. pontja. 227
