Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Oláh P. Róbert: A győri székeskáptalan személyi összetétele 1658 és 1725 között
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK végén kijelenthetjük, hogy nem találtunk olyan időszakot, amikor ne szolgált volna a káptalanban olyan személy, aki plébániáról került stallumba. Azonban érdemes kiemelni Széchényi püspök kinevezéspolitikájának ezen aspektusát. Az általa kinevezett tizenkilenc személyből tizenhárom plébánosként szolgált korábban. Fentebb, a kanonokok származását vizsgálva megjegyeztük, hogy Széchényi alatt a legkevesebb a nemes és az arisztokrata családból installált személy. Ezen megállapítás kiegészíti korábbi megállapításunkat Széchényi személyi politikáját illetően. Hasonló folyamat a 18. század elején, közepén a veszprémi székeskáptalanban is lejátszódott, amelynek során előtérbe kerültek a plébániákról érkező, jobbágyi sorból felemelkedett papok. Egyenesen a középrétegbe A káptalani tagok azon fele, akik nem plébániai szolgálatból érkeztek e papi közösségbe, összesen huszonnyolc főt számlálnak. Ezen személyek közül legtöbben egyetem vagy származásuk révén pályázhattak sikerrel egy-egy megüresedett stallumra. Tíz ilyen kanonokról van tudomásunk.51 Közülük négyen jutottak el oszlopos kanonokságig. Ilyen pályaívet futott be az általunk már többször említett Dvornikovich Mihály. Legnagyobb eséllyel a káptalani elitbe, vagyis az oszlopos kanonokok sorába másik káptalanból történő érkezéssel lehetett kerülni. A hét plusz egy fős társaságból (a plusz egy itt Nádasdy László, aki Csanádi püspökként lett káptalani tag) csupán egyetlen egy tag, Kőkedy Mihály nem jutott el az oszlopos kanonokságig. Kőkedy a vasvári káptalanból jutott győri stallumhoz 1713-ban.52 Rövid, ötéves pályafutása során főesperességről főesperességre lépett előre, de 1718-ban bekövetkezett halála megakadályozta, hogy a káptalan leginkább megbecsült javadalmainak egyikéig eljusson. A másik káptalanból érkezők kezdeti karrierje azonban nagyon változó. Jól mutatja a káptalani karrier kezdeti, változatos indulási formáját, hogy Matkovich Mihály egyből, installálásakor éneklőkanonoki pozícióba került. Míg Gorup Ferenc, aki veszprémi nagyprépost és vasvári olvasókanonok is volt 1656-ban, installálásakor csupán mesterkanonoki stallumot tudott biztosítani magának. Nincs felrajzolható tendencia a más káptalanból érkező személyek győri karrierívének kezdeti szakaszához. Matkovich és Gallovich egyből oszlopos kanonoki javadalomhoz jutott, legtöbbjüket, mint Héderváry János bárót azonban főesperesként installálták, míg az imént említett Gorup Ferenc a hierarchia alján kezdte, veszprémi nagypréposti rang ide vagy oda. Az azonban kijelenthető, hogy bárhol is kezdték pályájukat a másik káptalanból érkezők - Kőkedyt leszámítva - a káptalan elitjéig jutottak pár éven belül. 51 Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem volt olyan plébános, akinek egyetemi végzettsége lett volna, de bejutásának elsődleges okát náluk az „ugródeszkaként” használt plébániában láttuk. 52 Életére lásd Bedy: A győri székeskáptalan 458. 160
