Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Oláh P. Róbert: A győri székeskáptalan személyi összetétele 1658 és 1725 között
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK A magasabb szintű tanulmányok, ahogy azt Köblös József és Fedeles Tamás is bizonyította, alapvetően hozzájárultak a stallumszerzéshez.45 Lentebb elemezzük az egyetemjárás hatásának mértékét a káptalani stallumszerzésre. A később győri stallummal rendelkező egyetemjáró kanonokok átlagosan négy évet töltöttek egyegy, vagy esetenként több intézményben. Látható, hogy alapvetően Nagyszombatban vagy Bécsben pallérozódó diákok évtizedes viszonylatban ismerték egymást stallumba kerülésük előtt. A térség nyugati orientációja a vizsgálat ezen aspektusában is szembetűnő. Nincs ismeretünk krakkói, esetleg prágai felsőfokú tanulmányokat végző kanonokokról. Nem okoz meglepetést, hogy a szélesebb réteget képviselő alsópapság peregrinációs szokásai megegyeznek és kiegészítik a középrétegről alkotott ismereteinket.46 A káptalan személyi állományának vizsgálata II. - karrierlehetőségek A fentiekben általános képet adtunk a kanonokokról, társadalmi és földrajzi értelemben vett származásukról, nemzetiségükről és iskolázottságukról. Következőkben a káptalani karriertípusokról és a káptalanból való további egyházi karrierlehetőségekről fogunk szólni. Ezen pontok megismerésének a fényében általános következtetéseket vonhatunk le a győri székeskáptalan egyházon belüli, a többi székeskáptalanhoz viszonyított presztízséről. Alsópapságból a középrétegbe A tárgyalt időszak során harmincnyolc olyan egyházi személyt ismerünk, akiket plébánosi javadalomból vagy káplánságból emeltek a kanonokok sorába. Sajnos ahhoz nincs elég adatunk, hogy az alsópapság életkorát átlagoljuk káptalani installálásukkor. Azonban minden esetben tudjuk, hogy pontosan hány évet töltöttek kanonoki javadalmukban, és hogy tovább kerültek-e más káptalanba. Ezek alapján érzékeltetni tudjuk, hogy életük melyik szakaszában kerültek kapcsolatba a székeskáptalannal, illetve, összehasonlíthatóvá válik a nem plébánosból lett kanonokok ugyanezen adataival. Ez a harmincnyolc fő jelentős arányt képvisel a káptalanon belül, összesen 56,7%-nyit. A csoport káptalanon belül eltöltött éveinek száma 17,1 év. Emellett mindösszesen öten mondtak le stallumukról, legtöbbször másik káptalani pozíció miatt. A harmincnyolc személy közül, akik az alsópapságból emelkedtek a káptalanba, tizenöt személy jutott el az oszlopos kanonokságig a győri káptalanban.47 Ez az arány még növelhető lenne, ha azt a további négy személyt is idevennénk, akik másik káptalanban jutottak el az oszlopos kanonokságig. 45 Köblös: A budai, fehérvári, győri és pozsonyi káptalan 43^44.; Fedeles: A pécsi székeskáptalan 107. 46 Fazekas: A reform útján 88-90. 47 Az alsópapság pályaképére lásd Fazekas: A reform útján 108-110. 158
