Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Oláh P. Róbert: A győri székeskáptalan személyi összetétele 1658 és 1725 között
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK testületben.12 Két família, a Csákiak és a Petők képviseltették magukat és a főnemességet a káptalanban, mindketten préposti rangban. Ellentétben a vizsgálatunk fő tárgyát képező korszakkal, ahol bármilyen pozícióban előfordulhattak főnemesek. A százkilencven főhöz viszonyítva tehát ez a szám elenyésző. Szintén kimagasló a győri káptalan közel húsz százaléknyi főnemesi származású tagja, amennyiben ezt szélesebb kontextushoz viszonyítjuk. Az 1458 és 1526 között a budai, fehérvári, pozsonyi és győri káptalanokban összesen nyolc főnemes szerzett káptalani benef íciumot. Ez idő alatt a négy káptalanban összesen ötszázhuszonhat személy mutatható ki. Továbbá, ha kronológiailag és térben is kitoljuk az összehasonlítást, 1700 és 1777 között a veszprémi székeskáptalan soraiban nem találhatunk arisztokrata származású egyéneket.13 A főnemesség testületen belüli magas arányszámában közrejátszhatott az a tény, hogy a győri püspökség betöltésének kérdése különös jelentőséggel bírt a kora újkorban, a város katonai, stratégiai és politikai helyzete miatt.14 Nem helyezkedünk védhetetlen álláspontra tehát, ha kijelentjük, a főnemesség a győri székeskáptalanban szokatlanul felülreprezentálta magát. Nemesség A nemesség adta a káptalan személyi állományának 28,3%-át, tehát közel a harmadát. Olyan sűrűsödési pontokat az időben nem tudunk kijelölni, mint a főnemesség esetében. A tizenkilenc, bizonyítottan nemesi származású kanonok rangviselési ideje egyenletesen oszlik el a vizsgált időszakban. Kijelenthetjük, hogy a nemesség folyamatos káptalanbéli jelenléttel az intézmény gerincét és markáns, nemesi attitűdjét adta évtizedes viszonylatban. Soraikban olyan, országos szinten is elismerésre méltó karriert befutó személyekkel is találkozhatunk, mint Gorup Ferenc, aki a győri mellett a veszprémi préposti címet és fehérvári olvasókanonoki stallumot is bírta.15 Megemlíthetjük még a Vas megyei nemesei családból származó Telekessy Istvánt is. Győri őrkanonoki stallumát megtartva először 1689-ben Csanádi, majd 1699-ben arról történő lemondása után az egri püspöki trónra került.16 Huszonhatévnyi kanonoki működése során az egyházmegye és Győr városa is számos épülettel, szoborral lett gazdagabb, amelyek a mai napig láthatóak.17 Telekessy szellemiségét és nemesi öntudatát, annak káptalanbéli megjelenését jól tükrözi, hogy neki köszönhetjük az első rendezett káptalani levéltárat. A győri 12 Köblös: A budai, fehérvári, győri és pozsonyi káptalan 203. 13 Hermann: A veszprémi székeskáptalan 167. 14 Pálffy: Császárváros 208-228. Valamint az egyházmegye alapvető viszonyaira lásd Fazekas: A reform útján 8-9. 15 Részletes életrajzára lásd Pfeiffer: A veszprémi egyházmegye 105. 16 Bedy: A győri székeskáptalan 443-444. 17 Szabady: Telekessy 1-17. 148
