Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)

Tanulmányok - Oláh P. Róbert: A győri székeskáptalan személyi összetétele 1658 és 1725 között

ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK sadalmi szempontból alulról nyitottak voltak. A magyar társadalmi csoportokat vertikálisan sikeresen összekötő katolikus egyházon belül a székeskáptalanok a társadalmi átjárás egy különösen nagy lehetőségét nyújtották. Főleg abból a szempontból, hogy számszerűen országosan több ember szervezetbe történő beépítését biztosította, mint esetleg a püspöki kar. Továbbá sok esetben a püspöki méltóság előszobájaként szolgált a kanonoki stallum. Alább ismertetjük a győri székeskáptalan társadalmi osztályok szerinti megoszlását. Adja magát az össze­hasonlítás lehetősége a Köblös József által vizsgált időszakkal.7 Azon szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az összehasonlítás egészen helytálló abból a szem­pontból, hogy csupán egyetlen év eltérés van a feldolgozott időszakok hossza között. Köblös 1458 és 1526 között vizsgálta a győri mellett további három káp­talan személyi összetételét. így több évszázadnyi távlatban tudjuk szemlélni a győri székeskáptalanban kirajzolódó állandó vonásokat vagy lezajlódó változá­sokat. Ki kell emelni a két korszak párhuzamos vizsgálata előtt, hogy óvatosan kell kezelnünk az összehasonlításból levonható következtetéseket. Tudjuk, hogy a székeskáptalan a tizenötödik és tizenhatodik század során lényegesen több betölthető stallummal bírt. Annak ismeretében, hogy a Köblös József által fel­dolgozott időszakban egyszerre harminc-harminchárom kanonok is a káptalan tagja volt, nem meglepő, hogy ez az összesített létszámban is markáns különb­séget mutat az 1658 és 1725 között tárgyalt korszakéhoz képest. Köblös prozo­­pográfiai munkája révén százkilencven kanonokról van információnk.8 Ez a lét­szám majdnem háromszorosa a 17. és a 18. századi testületnek. Arányaiban és a tendenciákat tekintetbe véve azonban helytálló az összehasonlítás, sőt elen­gedhetetlen annak érdekében, hogy a szentistváni alapítású intézményről minél pontosabb képet alkothassunk. Főnemesség Az említett időszakban a tárgyalt hatvanhét személy közül tizenhárom volt fő­nemesi származású. Ez százalékos arányát tekintve jelentős része a káptalan­nak, 19,4%. Azaz a csoport tagjai közül minden ötödik tartozott ebbe a társa­dalmi rétegbe. A győri székeskáptalan szinte minden korszakában találunk olyan kanonokot, aki ebből a rétegből származott. A korai időszakból a győri illetőségű Héderváry család egy sarja jutott stallumba, aki a káptalanban őr­­kanonokságig vitte. A másik, még Széchényi püspök ideje előttről a káptalanba jutott személy az ír származású Walter Lynch, akit Püsky János győri megyés­püspök emelt be a káptalanba és akiről a Könnyező Szűz Mária kép kapcsán számos további említés maradt ránk. A Püsky kreatúrák után jelentős számú 7 Köblös: A budai, fehérvári, győri és pozsonyi káptalan 73-75. 8 Köblös: A budai, fehérvári, győri és pozsonyi káptalan 205.

Next

/
Thumbnails
Contents