Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Gerencsér Péter: Az oszmánok vagy az estraneusok? Hidász, a török korban elpusztult rábaközi falu
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK Kapuvár az egykori kápolnai út (Veszkényi út) keleti meghosszabbításaként volt elérhető, északnyugat felől a „Lükösárok”, attól délre az „Öreg föld”, északra az „Oszvány” határolta, míg a prédiumból kivezető út Kapuvárt Veszkénnyel kötötte össze. Nem valószínű, hogy a településnévben rejlő „híd” oka a Lökösön emelt mesterséges átkelő lehetett, mivel ez stratégiailag jelentéktelen vízfolyás. Ami pedig a hidászi határt, vagyis a faluhoz tartozó földeket illeti, megbízható támpontul szolgál egy 1771. évi és 1845-ben megerősített határjárás.79 Eszerint a hidászi földek a veszkényi hármas határtól Oslin át Kapuvártól északra a mai országhatárig húzódtak, érintették az Egererdőt és a Kis-Rába partját is. Vagyis, miközben maga az egykori falu inkább a Kapuvár-Babót-Veszkény háromszögben lokalizálható, a községi földek nem annyira a falu körül, mint inkább a Hanság felé terültek el. Konklúzió Szemben azokkal az állításokkal, melyek kétségbe vonják Hidász faluként való létezését, a történeti források alapján teljesen világos, hogy egykor valóban létező, de 1594-ben véglegesen elpusztított településről van szó. Legalább ekkora súllyal esik azonban latba, hogy már az 1580-as években megfigyelhető a kiterjedt „vidéki”, külbirtokos (extraneus) jelenlét, míg 1594 után a központi falu nélkül maradt Hidász a földínségben szenvedő szomszédos községek szemében egyfajta szabad prédává vált, földjeit a külbirtokosok kebelezték be. Maga a település - szemben a többi rábaközi helységgel - valószínűleg azért nem épült újjá, mert a babótiak és a kapuváriak elfoglalták a földeket, melyek egy falu létét megalapozzák. A 15. században még szárazabb gazdálkodást űző hidászi communitas Vitnyéddel egyetemben halászközösséggé vált, ehhez kapcsolódó szolgáltatásokkal (hal, csík, rák). Kapuvár agrárszociális feszültségeinek enyhítése adómentesítéssel történt, határa is Babóthoz tartozott, az 1584-es urbárium szerint nem volt szántóföldjük és rétjük, amit erdőirtással és halászvizek foglalásával enyhítettek. A szomszédos Gartán sem volt elegendő a kis földterület a szemtermeléshez, ezért - robotmentességük időbeli kötetlenségét kihasználva - iparnövényeket kezdtek termelni. Hidász a faluja nélkül is képes volt községként (közösségként) túlélni, még akkor is, amikor lakói túlnyomórészt Kapuvárra költöztek be. Ennek részint az az oka, hogy közösen bérelt és közösen birtokolt velál-földjeik elkülönülést igényeltek, ezáltal a faluközösség fennmaradását tették lehetővé. Az önkormányzatiság végére az agrárátalakulás és a polgári törvényhozás tett pontot. A másik egykori önálló községgel, Gartával szemben, mely 1923-ban lett Kapuvár része, Hidász a továbbiakban nem rendelkezett különálló részidentitással, lakói teljes mértékben beolvadtak Kapuvárba. 79 MNL GyMSMSL V/27. 2. d. 1845. április 14. Lásd itt, 10. sz. irat. 134
