Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Gerencsér Péter: Az oszmánok vagy az estraneusok? Hidász, a török korban elpusztult rábaközi falu
GERENCSÉR PÉTER AZ OSZMÁNOK VAGY AZ EXTRANEUSOK?... ros kapcsolatoknak. Ezért kétkedve fogadható Horváth László vagy Nógrády Árpád álláspontja, akik térképes ábrázolásaikban ide helyezik a falut.72 Más vélemények, mint Faragó Sándoré, Hidászt ettől jóval északabbra, valahol Kapuvár és Veszkény közé lokalizálják, aminek alapja a mai napig használt Hidászi-dűlő helynév: „Nem kell-e azonosítanunk ezt a halmot az egykori Hidász helység központjában?”.73 Hanságba nyúló területeket valószínűsíthetünk a halászó vizek gyakori emlegetése mögött, valamint az alapján, hogy a hidásziaknak határvitáik voltak a vitnyédiekkel, a pomogyiakkal, az osliakkal és a veszkényiekkel is. Hogyan lehetséges, hogy a Hidász név Babótnál és attól jóval északabbra is feltűnik? A két álláspontot látszólag nehéz összehangolni. Már az 1597-es urbárium számos olyan Kapuvárra költözött embert említ, aki foglalkozására nézve „hidászi földön halász”. Mind Babót, mind Kapuvár határai felnyúltak a Hanságba, de maga a település egy szárazabb helyen helyezkedett el, ami rendszerszerű a Rábaköz Hansággal érintkező északi falvai esetében. Vagyis nem kizárt, hogy miközben a Hidász nevű falu Babóthoz közel feküdt, a hozzá tartozó határ messze északra. Analóg példa: a „kapuvári” előtagú égererdőtől a város jóval délebbre helyezkedik el. A veszkényiek által 1850. augusztus 18-án kibocsátott levél a kommunikatív emlékezetre hivatkozva tesz állítást a falu egykori helyéről: ,,a’ Baboti határban feküdt úgy nevezett Kis Hidász nevű földek, hallottuk a régi öregektől, hogy falu volt”.74 Hasonló olvasható a hidászi közösség 1842. évi levelében: ,,a’ Kis Hidászrul ide telepedet ös Eleinknek”.75 Ezek szerint a Hidász nevű falu a Veszkény, Osli és Babót hármas határában fekvő Kis-Hidászok dűlőnél, Kapuvártól keletre, a Lökös-árkon túl lehetett, ami ma közelebb fekszik Kapuvárhoz, sőt Veszkényhez is, mint Babóthoz. Mi az oka, hogy mégis sokszor Babót nevét említik orientációs pontként? A magyarázat feltehetően abban keresendő, hogy a korai középkorban Babót és Kapuvár egyetlen településként funkcionálhatott várként és lakótelepülésként,76 aminek következtében utóbbinak nem voltak önálló földjei, pontosabban a kapuvári földek babótiak voltak. Amikor aztán a 19. századi agárátalakulás és igazgatási változások folytán a babóti határ délebbre szorult vissza, míg a kapuvári kelet felé terjeszkedett, Kis-Hidász elvesztette ezt a látható kapcsolatot Babóttal.77 Kis-Hidász pusztát (Prűd Kiss Hidász') az 1853-as térkép ábrázolja,78 melynek alapján pontosítható a helyhez kötés. Eszerint ez a puszta ekkor közvetlenül Veszkény és Babót határán, nem Babót falu, hanem a babóti földek közelében feküdt. 72 Horváth: A kapuvári uradalom 357. Nógrády: Kanizsai László 190. 73 Faragó: Fejezetek Kapuvár 64. 74 MNL GyMSMSL V/27. 2. d. 1850. augusztus 18. Lásd itt, 5. sz. irat. 75 MNL GyMSMSL V/27. 2. d. 1840. április 24. Lásd itt, 7. sz. irat. 76 Gerencsér: Névtelen vár, Gerencsér: A Rábaköz természetes határvédelme 8. Azonos álláspontra helyezkedik: Takács: „Castrum porté Bobuth” 523-536. 77 Vö. MNL GyMSMSL V/27. 2. d. 1847. szeptember 25. Lásd itt, 11. sz. irat. 78 MNL OL S 78 Térképek (1786-1948) 199. Téka, Kapuvár. Markt Kapuvár sam[m]t Puszta Öntés und Praedium Kis Hidász in Ungarn Oedenburger-District, 1853. VII. szelvény. 133
