Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Gerencsér Péter: Az oszmánok vagy az estraneusok? Hidász, a török korban elpusztult rábaközi falu
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK volt általános, a helytörténetírás is ezt kanonizálta. Ugyanakkor a híddal való ellátottságot jelentő verzióra is bőven találunk utalást: az 1736-os panaszban például Hidassi predium szerepel, de ugyanitt hidasziaknak mondják a lakókat. Az eredeti szövegezésűként tételezett 1672-es urbárium Hidászt, hidasziakat és Hydassiakat egyaránt említ, míg Kövér Gábor 1678-as határjárásában Hidasziakról esik szó. Jóllehet a „hidász” főnév a nyelvújítás korában, 1827-től terjedt el,71 aligha valószínű, hogy a szó alig néhány év leforgása alatt olyan gyorsan beépült egy, a kulturális centrumoktól távol eső közösség mindennapi nyelvhasználatába, hogy még egy település nevét is képes lett volna lecserélni, hiszen 1834-ben és 1840-ben már egyértelműen ez a változat az általános. Az ingadozások alapján nem könnyű meghatározni a helyes változatot, ám úgy vélem, nem is szabad, mivel láthatóan a községi név kétalakú volt, gyakran ugyanabban a forrásban is egyszerre volt használatos a Hidas és a Hidász. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a 18. század előtt gyakoribb a Hidas, míg a Hidász a 19. században válik egyeduralkodóvá. Ebben a tanulmányban a közbeszédben meghonosodott Hidász elnevezést részesítettem előnyben. (5-6. kép) Bizonytalan az egykori település és a hozzá kapcsolódó territórium földrajzi elhelyezkedése is. Annyi a számos térbeli kapcsolatból látszik, hogy a település nem feküdhetett messze Kapuvártól, de a vártól mindenképpen keleti irányban kell keresni, mert az 1594. évi török pusztítás a várostól keletre fekvő falvakat érintette. Az 1387-es oklevél földrajzi rendet is sejtető felsorolása (Bogyoszló, Istvánháza, Babót Ordóddal, Hidász) a falvakat egy vonalra, a soprongyőri főútra (ma a 8601-es számú út) fűzi fel, amit csak a 20. században helyeztek északabbra. Logikusnak tűnhet, hogy ezen út mentén feküdt Hidász, ráadásul Bogyoszló területén, Szárföldtől délre létezett is egy Hidászmajor nevű hely. Csábító, de félrevezető volna azt feltételezni, hogy ez a helynév a falu nevét és helyét őrizte volna meg. A településnév azonosságán kívül semmi sem támasztja ezt alá, sőt ellentmond neki, mivel ez a hely még a 20. században is lakott volt külterületként, majorként, vagyis nem volt puszta. Másrészt túlságosan messze fekszik 5. kép Hidász 1833. évi pecsétje (RMGy TD. 952. Örökös Osztály Levél, 1833. május 19.) ÉkNo m 'kj'y > 6. kép Hidász 1836. évi pecsétje Kapuvártól, ami ellentmond a várossal való szó- (RMGy td. 5613. örök Levél, 1836. június 5.) 71 Szily: A magyar nyelvújítás 129, 394,477. 132