Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Gerencsér Péter: Az oszmánok vagy az estraneusok? Hidász, a török korban elpusztult rábaközi falu
GERENCSÉR PÉTER AZ OSZMÁNOK VAGY AZ EXTRANEUSOK?... hogy a városban a jelenlegi két bíró helyett a továbbiakban csak egy legyen, magyarán a hidászi bíróságot szüntessék meg.64 A velálföldekben a hidászi identitás lényege tükröződött. A velál vagy valál az uraságtól a község egésze által bérelt és közösen birtokolt földet jelentette.65 1834- ben Hidász communitas közgyűlése a dézsma kapcsán úgy határozott, hogy ,,a’ közönséges Hidászbéli Velál büntetise azon Gazdának értikihez szabatik Melly végzésünk e’ szerint hogy közös akaratunkal történt”.661840-ben a község Kiss Pál hidászi bírónak bérleti szerződés keretében a Rák réti vellál földet 1841-től hat évre bérbe adta évi 60 forintért, ami a „Veláll Cassáját” gazdagítja.67 Ez az irat világossá teszi a folytonosságot az 1608-ban az indiai Rákrétre költöző hidászaiakkal. 1842-ben 30 forintért az öreg-hidászi földet több bérlőnek árendába adták.68 A faluközösség önállóságát azonban egyre gyakrabban érhette támadás, ami miatt a „Kapuvar privilégizált Mezzö Városában helyheztetett Hidászi Elöljáróság” önvédő levelet bocsátott ki 1840. április 24-én.69 A Kis-Hidász nevű terület 1839. évi cenzusa körül kibontakozó konfliktus kapcsán kifejtették, hogy azt „nem Eszterház Familia; mint mostan uralkodó Kegyelmes Földes Ur Kegyes Atyánk atta, hanem a’ Kis Hidászrul ide telepedet ös Eleinknek abbeli Uradalom örökösödésképpen adta”. Végezetül öntudatosan kinyilvánították, hogy ,,a’ Hidászi Közönségnek örökös jussát védelmezni leg főbb kötelességnek tartsa”. A hidászi önkormányzatiságra a végső csapást alighanem a polgári törvényhozás jelentette, amikor is az 1871. évi 18. törvény (más néven: községi törvény) kimondta, hogy minden területnek és pusztának közigazgatásilag valamely községhez kell tartoznia. A Kapuvárral amúgy is meglehetősen szorosan összefonódó Hidász tehát betagozódott Kapuvárba. Ahogyan Faragó Sándor fogalmazott: „Napjainkban már csak a Kis-Hidászok, Nagy-Hidászok dűlőnév őrzi emléküket.”70 Újabban a városban a „Hidászi utca” is rájuk emlékeztet. Hidász neve és lokalizálása A történeti adatok feltárását követően elsőként a falunév olvasatát szükséges tisztázni, amihez a források kevés támpontot nyújtanak. Az első előfordulások Hydaz alakjai olvashatók mind Hidasként, mind Hidászként. A19. században a Hidász név 64 Horváth: Panaszlevelek. 3. 386. 65 Hevesi: Velál 51-52. A szerző a velált éppen Hidász községi birtoklásával példázza. A nyelvészet utóbb olyan bérlőközösségként egészítette ki a hidászi velált, hogy a „községbeliek az uraság halászai és rákászai voltak, tehát közös foglalkozást űző emberek csoportja, közössége” volt. Andrássyné: Az Ómagyar Mária-siralom 139. 66 MNL GyMSMSL V/27. 2. d. 1834. július 27. Lásd itt, 6. sz. irat. 67 MNL GyMSMSL V/27. 2. d. 1840. szeptember 20. Lásd itt, 8. sz. irat. 68 MNL GyMSMSL V/27. 2. d. 1842. november 2. Lásd itt, 9. sz. irat. 69 MNL GyMSMSL V/27. 2. d. 1840. április 24. Lásd itt, 7. sz. irat. 70 Faragó: A kapui vár 92. 131
