Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Gerencsér Péter: Az oszmánok vagy az estraneusok? Hidász, a török korban elpusztult rábaközi falu
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK A hidásziak gazdaságilag is elkülönültek. A Hidászon bizonyíthatóan már 1584- től jelen lévő, a bírói pozícióig jutó Kondor család leszármazottai 1705-ben az örökségen marakodtak, amikor „Kondor János halálával, Kondor István ides ha hidászi adózó praediumban egy égisz helben succedált [örökölt]”.56 Ügyeik közös intézését mutatja, hogy 1741-ben a hidászi halászok a Lökös-árkon túl való szegletet az uraságtól negyven forintért kiváltották, „és igy közönségesen, hogy bírhassák meg engedtetett”.57 De az ekkor már az Esterházyak tulajdonában lévő kapuvári uradalom is elkezdte megkurtítani a hidászi földeket. 1744-ben az uraság lefoglalta a kapuvári Kovács Bognár János rétjeit, aki a cserébe felkínált pénzt nem fogadta el, így adómentesen a hidászi földeknél kapott irtásföldet, „az Hidászi határ vígén az Osly Rábáiul fogva hoszszára a’ Bokonyi éré mellett egy darab bokrost, úgy hogy az Osly határig hat id est 6. kaszásra valót irthasson”.58 A18. és a 19. században is permanens összeütközést jelenthetett a Fövenyes tó kérdése, amit Hochsinger Mihály tiszttartó 1750-ben kelt levele szerint Hidász magának tulajdonított.59 A 17. században még a vitnyédieké volt, de onnan őket kitiltották. Az, hogy a tiltást még 1851-ben is meg kellett erősíteni, arra vall, azt nem mindenki vehette tudomásul. A 18. századi források tele vannak a hidásziak jogi panasztételeivel és instanciáival. A község 1736-ban a hercegségtől a hidászi vizekre is kivetett portio elengedését kérte, mert az országban nem szokás a halászó vizek után is ilyen hadiadót adni.60 1778-ban a hidászi halászbíró eredménytelenül azt panaszolta, hogy eddig a portio alól mentesítve voltak, most viszont a kapuvári bíró és esküdtjei 30 mérő zabot vetett ki rájuk.611776-ban tizenkét kapuvári kérte, hogy az eddig kaszapénzen a hidászi határban használt rétjeiket továbbra is művelhessék, és ne adják árendába a hidásziaknak, mert állataik miatt nélkülözhetetlen.62 1778-ban a hidászi bíró tett panaszt erdeik védelmében, mivel a hanyi ispán az égererdő irtásával kárt okozott, az irtások révén létrehozott rétek haszna pedig 40-50 évig veszteséges lesz.63 Elpanaszolták azt is, hogy az irtásból csak a külbirtokosok kaphatnak, a helyiek, a Kapuváron lakó hidászi praedialisták (pusztaiak) nem. Sérelmezték továbbá, hogy irtásaik felét a hercegség el akarja venni tőlük, és azokról kaszapénzt akar szedni. Utóbbi példák arról is árulkodnak, hogy fokozódtak az összeütközések a kapuváriakkal, ami előre vetítette későbbi sokkal súlyosabb, a hidászi közösség egész létét alapjaiban megkérdőjelező vitájukat. Már 1778-ban azzal fordult a kapuvári bíró és a kapuvári hajdúhelyes gazdaközösség a régenshez, 56 MNL OL P 150.1143. Idézi: Mikó: Rábaközi kép 32. 57 MNL GyMSMSL V/27. 2. d. 1741. június 12. Lásd itt, 4. sz. irat. 58 Takács: A jobbágyrendszer 52. 59 MNL GyMSMSL V/27. 2. d. 1750. május 16. Lásd itt, 5. sz. irat. 60 Horváth: Panaszlevelek 1. 155.; MNL GyMSMSL. V/27. 2. d. [1736]. Lásd itt, 3. sz. irat. 61 Horváth: Panaszlevelek 1. 157. 62 Horváth: Panaszlevelek 2. 274-275. 63 Horváth: Panaszlevelek 2. 288. 130
