Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Gerencsér Péter: Az oszmánok vagy az estraneusok? Hidász, a török korban elpusztult rábaközi falu
GERENCSÉR PÉTER AZ OSZMÁNOK VAGY AZ EXTRANEUSOK?... húsz családtól, akik csíkföldeket bírtak.42 A hidászi földeket a következő személyek bírták: Nagy János és Sipőcz András, Szakács András, Nagy István, Balassi János és Gergely, Bársony Péter, Molnár György, Karikás János, Kondor Gergely és János (2 sessio), Sipőcz András és Vörös Mihály, Henye Gergely, Szabó János, Rákóczy András, Tóth Pál, Sipőcz András és Pál, Sipőcz János, Tímár János, Henye Gergely, Sipőcz Ferenc, Babóti Csuka Pál, Nagy György és Varjas István, Varga Ferenc, Szántó Balázs, Kiss Istvánná, Bakonyi Mihályné. Amíg a század elején még gyakran cserélődtek a nevek, a 17. század második felére állandósultak a földhasználók. Mindannyian egy úrbéri telket bírtak, egyedül Kondor Gergely és János kettőt (25 sessio volt, de az összeíró ennél eggyel kevesebbet számolt). Számos nagy múltú kapuvári család neve tűnik fel az összeírásban, mint a Sipőcz, a Szakács, a Bársony, a Vargyas vagy a már Babót esetében is megjelenő Henye, valamint a Hidászról elmenekült Karikások. A települési összeírások alapján valamennyire kikövetkeztethető, ki volt közülük kapuvári és babóti. Kapuvárinak tekinthető Nagy János, Sipőcz András (legalább kettő van belőle, az egyik „öreg”), Szakács András, Nagy István, Bársony Péter (a Hany-kapu mellett volt földje), Karikás János, Kondor János (a kapuváriak összeírásakor esküdt), Vörös Mihály, Tóth Pál, Sipőcz Pál, Sipőcz János, Sipőcz Ferenc, Nagy György, Varjas István (ő ekkor építette házát a kapuvári Főszeren), Varga Ferenc (szintén esküdt), Szántó Balázs (ő rákföldet is bírt) és Bakonyi Mihályné (akinek sok földje volt Indiában, a Hany-kapunál és Karácsonyban). Babodként csak egy név tűnik fel, Csuka Pál, de a babóti összeírásnál az derül ki, hogy ő valójában ordódi. Persze az, hogy a többieknél nem jelöltek kapuvári vagy babóti előtagot, még nem jelenti azt, hogy nem is tartozhattak oda. Balassi János például nem szerepel a kapuváriak között, viszont a babótiaknál elmondják, hogy ő „kapui”. Az említettek minden héten ebédhallal adóztak, és a vitnyédi fuvarozási rendtartáshoz hasonlóan „egy hétben kapuiak, más[ik] hétben vitnyédiek, s két héten egymás után Úr ő N[agysá]ga szekerein viszik” az ebédhalat. A hidászi határhoz tartozó csíkföldek után egy-egy vödör csíkkal Nagy Mihály, Sipőcz Gergely, Tóth Pál, Balassi Gergely, Kondor István, Sipőcz András, Horváth Lukács, Sipőcz Ferenc, Nagy István (két vödör csíkhal), Nagy János, Varga Ferenc, Varga Gergely, Nagy Miklós, Balassi János, Piri György, Vörös Mihály, N[y]ilassy György, Sipőcz András, Bakonyi Mihályné adóztak. Az egykori faluközösség fennmaradásának egyik ékes bizonyítéka, hogy közösen is bírtak halászvizet: „Hidasziaknak közönségessen égi darab Er nevö halaszo vizek vagion, kiben minden census nélkül szabadon halasznak.” Ez az adat a nyelvi összekapcsoláson túl is megerősítette a hidásziak anyatelepülésük pusztulása utáni identitását, az összetartozás közösségi birtoklásuk gazdasági vetületűben is megmutatkozott. 42 MNL OL E 156. Fasc. 156. No. 2. pag. 122-124. 125
