Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Gerencsér Péter: Az oszmánok vagy az estraneusok? Hidász, a török korban elpusztult rábaközi falu
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK Az 1660. évi urbárium két változata közül az első, majd az 1672-es urbárium is megörökítette a Fövenyes tó (Feövenies Too) körüli vitát, melyre a hidásziak (Hydassiak) és a vitnyédiek egyaránt igényt tartottak: „Notandum: disceptatio [vitájuk] lévén Vittnyédiek és Hidassiak között egy tó végett, az kit tototh VIttnyédi halászok birták, mostis az eő N[a]g[ysá]ga akarattiabul bírják Fövenyes tavath, mellynek Revisiojára az Ur eő Nga bőchűletes főembert, és tisztviselő szolgáját kikűldvén, egyenlő akarattal hidasiakat indicálván, melly Tóban, Bakony Mihal halaszo vize az ki az Úr eő Nga Rété mellett kezdődik igazítva vagyon de puszta [pusztán] éppen nem mehet be, meg csinálván aztat beljeb, circiter ad passus [lépésre] 30 azért azon deputatus commissarius [kiküldött megbízott] Uraimék az tó szélétűi fogva fertő felé az vittnyédy tej földek felé, az mint az Pomogiakis mongijak [mondják] vagyon ad passus 50. határt hántak, az ki ezen túl helységnek az határát háborgattya, és abba megh kőllőtt njugodnijok.”43 A tavat korábban a vitnyédiek bírták, de a hidásziaknak ítélték oda, kiigazítva Bakonyi Mihálynak az Úr rétje mellett kezdődő halászó vizét is, és a határt 50 lépésre a pomogyiak útjától állapították meg. Mindez mutatja, hogy a hidászi vizek meglehetősen távol estek egykori településüktől. A lokalizáláshoz a Sopron megyei földmérő, Hegedűs Nepomuk Jánosnak a Hanságról még a mocsarak lecsapolása előtt készített térképei nyújtanak támpontot. Az 1796-os színezett mappa a vízrendezés előtti állapotokat mutatja, így közvetlenül érvényesítő a 17. századi vízügyi viszonyokra vonatkozóan.44 A Fövenyes tó elhelyezkedését a térkép a Rábca jelenlegi medre és a mai osztrák-magyar államhatárt képező Hanság-főcsatorna között ábrázolja, lakott településektől távol, hozzávetőlegesen Kapuvár hosszúsági fokán. Tőle délnyugatra fekszik a határvitában érintett Vitnyéd, északnyugatra Pomogy (ma: Pamhagen, Ausztria). A térkép nyugatról keletre haladva a következő tavakat ábrázolja: Fövenyes tó, a Nagy Ér nevű tó (amit a hidásziak közösen bírtak), a Harcsás tó, Oslitól északra a Karikás tó (feltehetően a Hidászon is jelenlévő család neve után), majd keletebbre a Király tó és a kis Király tó. Tekintve, hogy ezek a tavak egyeden nyugat-keleti vonalra fűzhetők fel, és hogy a Nagy Ér neve folyóvízre utal, noha tóként funkcionált, feltételezhető, hogy ezeken a helyeken a mai (ásott medrű) Répce és annak folytatásaként a Rábca folyó a Hanság lefolyástalansága miatt kiszélesedett, állóvízzé alakult, és innen nyerik „tó” elnevezésüket. A folyó kiszélesedéseként és pangó vizeként ábrázolja a Fövenyes tavat a Hanság másik vízrajzi térképe is.45 Minthogy ez utóbbi a határokat is berajzolja, a hármas határ is tanulmányozható rajta. Jóllehet a Fövenyes tó földrajzilag Pomogyhoz esett a legközelebb, Kapuvártól és Vitnyédtől pedig egyenlően nagy távolságra feküdt, a gazdasági-hatalmi erőviszonyok határozták meg azt, hogy utóbb minduntalan a kapuváriak igyekeztek magukénak 43 MNL OL E 156. Fasc. 12. No. 42/f. pag. 681-682. Csekély eltéréssel a szöveg megegyezik az 1672- es urbáriumban olvashatóval. Utóbbit lásd: MNL OL E 156. Fasc. 156. No. 2. pag. 124. 44 MNL OL S 16 No. 373. Mappa situationem et extensionem paludum Hanságh cum canalis designatione et contigua vicinitate repraesentans. 1796. 45 MNL OL S 16 No. 87. Der Vasen Hanyság nach Ihrem Umfange, mit anligenden Örter anveisend den ableitenden Wasser-Graben. 18. sz. 126
