Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Gerencsér Péter: Az oszmánok vagy az estraneusok? Hidász, a török korban elpusztult rábaközi falu
GERENCSÉR PÉTER AZ OSZMÁNOK VAGY AZ EXTRANEUSOK?... szintén azonos a korábbi babóti külbirtokossal. Az egykori hidásziak közül itt élt az egy tehénnel szolgáló Karikás Antal, a négy ökröt és két lovat bíró Garab Benedek, de ugyanitt tűnik fel „Haigatone haza”, aki alkalmasint annak az ordódi, időközben bizonyára elhunyt Hajgató Jánosnak a felesége, aki 1597-ben a kapui vár kőfala mellett lakott. Az adatokból az szűrhető le tanulságként, hogy az 1594-ben Kapuvárra menekült hidásziak egy része a 17. század elejére kiköltözött a Kapuvártól északra fekvő Rákrétre, és tevékenységük egyre inkább a vízi életmód felé fordult. Tudjuk, hogy a babóti egyházközösség is bírt itt egy Széles nevű vizet: a „Plebanussághoz vagyon Hidász mellett egy Széles viz névü Too, mellynek az hasznát hasonlóképpen az Pap percipiállya.”37 A másik 1608-as urbárium szintén külön egységként tárgyalja az ekkor már nem létező települést. Elárulja, hogy a faluba való visszaköltözést az is hátráltatta, hogy a mocsarak elöntötték az egykori település helyét: „Ez Győr veszese és a Rábaköznek el rablasa s pusztulásaiul fogva meziő puszta állott, úgy annyira jutót immár, hogy a Faluheltis az viz tellyesseggel el fogta, mind az áltál halaszo földeik vagyon.”38 Négy hidászinak mondott jobbágyot sorol fel (Henye János, Karikás Antal, Tímár Miklós, Rosta Péter), akikről azt állítja, hogy „Ezek Kapu Varassaban laknak”. Az utolsó háromról azonban bizonyosan tudjuk, hogy ekkor nem Kapuváron, hanem a Rákréten laktak, melyet ezek szerint - a fizikai elkülönülés dacára - Kapuvár részének tartottak. Tímár Miklós azonban az 1597-es urbárium szerint akkor még Vitnyéden élt. Halászó mesterségükhöz kapcsolódó szolgáltatásaik „Ebed hal adasbul és az ala walo szekerezesbül” állt, és „két két gyékény Rákot tartoznak az Urnák adni”. Ekkortól kezd tehát elszakadni Hidász státusza a Rábaköz többi elpusztított falvától, és válik igazgatási szempontból rendhagyóvá. Amíg ugyanis a tizenötéves háború elmúltával a környékbeli falvak népessége lassan kezdett visszaszivárogni, Hidász soha többé nem éledt újjá. Ennek csak részint lehetett klimatikus oka, nevezetesen az, hogy a faluhelyet elárasztotta a víz, a másik ok valószínűleg a Hidászon igen erős extraneus birtoklásban keresendő. A falu nélküli község A 17. század közepe táján már nem is mint önálló faluval foglalkoznak Hidásszal a források, hanem mint pusztával. Az 1639. évi kapuvári urbárium ennek megfelelően praedium Hidas néven illeti, és szinte szó szerint megismétli az 1608-as összeírás bevezető szavait.39 A tanúk, Henye István és Karikás Lukács családnevei korábban is Hidászhoz kapcsolódtak. Az összeírás szerint 22 egész és egy fél job37 MNL OL P 108. Fasc. 14. No. 486. Idézi: Mikó: Adatok a Sopron vármegyei 368. 38 MNL OL E 156. Fasc. 12. No. 42/d. 2. füzet (1608. január 1.), pag. 300. 39 MNL OL E 156. Fasc. 12. No. 42/e. pag. 498-499. 123
