Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Gerencsér Péter: Az oszmánok vagy az estraneusok? Hidász, a török korban elpusztult rábaközi falu
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK birtokszerzési akciója. A „Kapw Várasában” néven illetett városnegyedben a babóti Kondor Mihály és a babóti Garab nevét említik (bár keresztnevét a forrás nem jegyezte fel, valószínűleg Garab Bálintról lehet szó), akik szintén hidászi halászvizet bírtak. Tímár Miklós Hidászról Vitnyédre menekült, ahol a déli szer keleti részén zsellérként írták össze. Szolgáltatásai közé tartozott a gyalogrobot mellett a hidászi halászvízről adandó ebédhal, valamint „Rákot, Csikót ad, mint az több hidassyak”. Az idézett adatokból több általános következtetés vonható le. Először is a török rablóhadjárat miatt a földdel egyenlővé tett Hidász lakói - feltehetően ekkor még átmeneti szándékkal - Kapuvárra, főként a vár szomszédságába költöztek, de ugyanitt találunk volt hidászi extraneust is. Bár ezek a földhasználók, legyenek helybeliek vagy vidékiek, megpróbálták megőrizni korábbi halászhelyüket, második következtetés, hogy azokra szabad prédaként tekintettek más falvak jobbágylakosai is. A hidászi földek idegen birtoklása tehát ugyan már a tizenötéves háború előtt kiterjedt volt, de a krízis a külbirtokosok felé való hangsúlyeltolódást tovább fokozta. A falu fizikai pusztulását és a háborús időszakokat (a hosszú háborút, a Bocskai-szabadságharcot) követően 1608-ban két úrbéri összeírás is készült a faluról, melynek szövege és részint tartalma eltér egymástól. Ezek közül az első urbárium Hydazra vonatkozó bevezetőjének formulává szilárduló narratívája elmondja, hogy Hidász Győr 1594-es veszése és a rábaközi tatárdúlás óta volt puszta, és új lakhelyük a Rákrét nevű falucska lett: „Ezys az Falu minth Giór veszesse es az Rabakióznek pusztulassakor Égett ell az tatárok mijatt: Annak utanna az kyk mijatt fióldiok [földjük] es Rethiekys mynd el süllyedett, ky miatt az Reghi Faluheltt megh nem zallottak, hanem Kapun feliyóll való Indyaban, kytt Raak Rethtnekys hynak, epitettenek valamy Apró Hazachkakatt. Az melly Hazachkakhat biryak es Eleyk után falu hataryaban való osztályos halaszo vyzekett, és az vyzbióll megh maradott zanto fióldjeketis.”34 Azt, hogy az egykori hidászi lakosok a mocsarak által védettebb Hanság felé, északabbra húzódtak, és ott telepedtek le, világossá teszi az India szinonimájaként használt Rákrét elnevezése és földrajzi fekvése. A Rákrét helynevet egy 1853. évi térkép a Folyásközbe, a Homoki rét, a Bakonyi rét, a Csukarét, a Két Rába közti rét közötti területen, a Kis-Rába mellett ábrázolja, hozzávetőlegesen a mai Kistölgyfapuszta és Öntésmajor között.35 Az 1608-as urbárium a fentiekkel egybevágóan így lokalizálja az újonnan alapított települést: „Az Indiában ualo Raak Reth neuó Faluchka”. Tudjuk, hogy Kapuvár első ismert majorja, mely a 16. századi agrárkonjunktúráját igyekezett kihasználni, a vártól északra fekvő India volt. A 13 házból álló Rákrétre költöző hidásziak kapcsán ismerős nevekkel találkozunk.36 Itt állt Garab Bálint háza, aki 1584-ben babóti extraneus volt Hidászon, míg 1597-ben feltehetően „Kapw Várasában” lakott. A bíró Tóth Péter alighanem 34 MNL OL E 156. Fasc. 12. No. 42/d. 1. füzet (1608. március 6.), pag. 214-215. 35 MNL OL S 78 Térképek (1786-1948) 199. Téka, Kapuvár. Markt Kapuvár sam[m]t Puszta Öntés und Praedium Kis Hidász in Ungam Oedenburger-District, 1853. VI. szelvény. 36 MNL OL E 156. Fasc. 12. No. 42/d. 1. füzet (1608. március 6.), pag. 160-161.
