Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Gerencsér Péter: Az oszmánok vagy az estraneusok? Hidász, a török korban elpusztult rábaközi falu
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK tett ki, amely a vártartomány többi falvához képest soknak tűnik, míg az 1518-as urbárium szerint az egyik legmagasabb, 36,6 dénár volt, de a Kanizsaiak az urbárium adataiban nem szereplő rendkívüli adóval (taxa extraordinaria) fedezték költségük tetemes részét.18 Nógrád szerint a vagyonadó jellegű „taxa extraordinariát elsősorban éppen a tehetős, olykor több száz forint áruval is kereskedő parasztpolgárok, valamint a falusi-mezővárosi mesteremberek - telki állományukon keresztül azonban többnyire alig elérhető - jövedelmének megadóztatására vezették be”.19 Minthogy Hidászon a legmagasabbak közé tartozott az egy jobbágygazdaságra eső éves cenzus, feltételezhető, hogy a falu másból kevésbé adózott, így a föld volt a megélhetés szinte kizárólagos forrása. Miközben úrbéri összeírásokkal nem rendelkezünk aló. század nagy részéről, a század első feléből fennmaradtak más típusú források, az előirányzott jövedelmek és szolgáltatások mellett a tényleges bevételekről is képet nyújtó számadások, melyeket Nógrády Árpád publikált.20 Az 1520-as évekbeli feljegyzésekből, amikor évi négy alkalommal volt cenzusfizetési határnap, a földbér, a szekérbér, az erdőbér és az egyéb kiadások követhetők nyomon,21 1521. január 5-én például Kálmán ispán 80 dénárt szedett be a vártartomány számára Hidászról (Hydas) erdőbér címén.22 Minthogy ezen irattípusban is a helység önálló bírájáról esik szó,23 bár annak nevét nem árulják el, nyilvánvaló, hogy továbbra is önálló adóösszeírási egységet képező faluról van szó. A faluközösség 1522-ben is közösen fizetett földbért.24 Vagyis Hidász szervezeti rendszere nem tért el a környező jobbágyfalvak működésmódjától. A fent felsorolt adatokból néhány hipotetikus következtetés levonható. Amenynyiben Hidász valóban kora Árpád-kori falu, és Kapu várával együtt a határvédelemben játszott szerepet, ez a funkciója a gyepűrendszer anakronisztikussá válásával okafogyottá vált, így foglalkozásbeli átalakulás következhetett be. A fizikai települést mindenképpen Babóthoz és Kapuvárhoz közel eső területen kell keresni. A szolgáltatásokból adódóan jelen volt ugyan a nedvesebb, vizekkel tagolt környezet, de a vízi életmód a megélhetésnek csak egyik forrását jelenthette. Meglepő, hogy a tíz körüli portaszámhoz képest az 1518. évi urbárium kiugróan magas, 25 portáról tesz említést. Semmilyen nyom nem mutat arra, hogy Hidász gazdaságitársadalmi értelemben a kapuvári vártartomány alárendeltebb birtoka lett volna, így pusztulását csakis külső fejlemények idézhették elő. 18 Nógrády: Taxa 135-136. 137. 19 Nógrády: Taxa 148. 20 Nógrády: Kanizsai László 21 MNL OL DL 37327., DL 37179., DL 26231. Hidászra: Nógrády: Kanizsai László 16., 19., 24., 25., 33., 38., 91., 103., 116., 118., 120. 22 Nógrády: Kanizsai László 19. 23 Nógrády: Kanizsai László 91. 24 Nógrády: Kanizsai László 120. 118
